KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Magyar képregény-körkép

Úgy tűnik, 2013-ban mélypontot ért a magyarországi képregénykiadás legújabb kori szakasza. A 2004 végétől beinduló új kezdeményezések jelentősen megnövelték a kiadványok számát, évről évre több képregényt lehetett kapni a könyvesboltokban. A csúcsot 2008 jelentette (121 könyves, 129 újságos és 54 „egyéb” forgalmazású képregénnyel), aztán a gazdasági válság hatására bekövetkezett előbb egy kisebb, majd egy nagyobb visszaesés, tavaly pedig még ehhez képest is kevesebb képregény jelent meg. Ennek a legfőbb elszenvedője a könyves forgalmazás volt (immár csak 27 újdonsággal), miközben az újságosoknál 51 képregényfüzet volt kapható. Ellenben az alternatív terjesztésben közreadott, javarészt alacsony példányszámú, és többségükben magyar alkotók munkáit tartalmazó kiadványok száma megegyezett a 2008-assal.

Ezek szerint a magyar képregények leginkább azoknak az érdeklődőknek a szűk körében találnak maguknak helyet, akik követik az eseményeket, eljárnak a rendezvényekre, látogatják a kiadók és a szerzők honlapjait vagy Facebook-oldalait. Szomorú tény: 2013-ban egyetlen magyar képregény sem jutott el a könyvesboltokba (2012-ben még négy). A most bemutatandó őszi-téli újdonságokban tehát az a közös, hogy nem könnyű hozzájuk jutni…

 

Mohács

Azt azért meg kell jegyezni, hogy az első képregényt igen sokan olvashatták, már amennyiben rendszeres vásárlói a Füles rejtvényújságnak, hiszen ez a Bán Mór forgatókönyve alapján készült Fazekas-mű ott jelent meg heti folytatásokban – igaz, még 2011-ben. Mivel „hivatalos” kiadót nem talált, a rajzoló úgy döntött, saját maga jelenteti meg, az eredeti megjelenésnél jóval nagyobb méretben. Bár ez elvileg jót kellene, hogy tegyen a rajzoknak, valójában csak a részletgazdagabb, távolabbról „fotózott” paneleken élvezhető a hatás, a közelebbi képek inkább zavaróan nagyok lettek, A4-es méretben öt-hat kép egy oldalon nem egyszer kevésnek hat.

Ezzel együtt a rajz színvonala az, amivel kevesebb gondom van. A történet alapötlete ugyan érdekes (a hősök napjainkból utaznak vissza az időben a mohácsi vész megakadályozására, majd amikor szembesülnek ennek a váratlan hatásaival, új megoldásban kell gondolkodniuk), ám a történelemszemlélet kissé ellentmondásos, a történetszövésben akadnak logikai bukfencek (amelyek csak részben fakadnak az időutazásos témából), a karakterek pedig eléggé sablonosak. De a történetnek van lendülete, nagyjából világos, hogy kinek kell drukkolni és miért, no meg Rékát jó nézni felöltözve és félpucéron is.

Mohács kommandó. Fekete-fehér, irkafűzött, 48 oldal. Kiadó: Fazekas Attila.

 

Tivadar és Ernő

Nem volt teljesen ismeretlen füzetbeli megjelenése előtt a következő képregény sem. A főként Kalyber Joe-sorozatáról ismert Pilcz Roland felkérést kapott egy webcomic készítésére, amelyhez vadonatúj figurákat tervezett, egy kissé zárkózott műszaki zsenipalántát (Ernőt), és az általa véletlenül a mi dimenziókba hívott, mókusszerű űrlényt (Tivadart). A poénok korszerűek és hatásosak, a rajzok immár a korábbinál jóval magabiztosabbak és következetesebbek, így hát újabb üdeszínfolttal gazdagodtunk. A kiadvány az első 50 részt tartalmazza, online még folytatódik a sorozat.

Tivadar és Ernő páratlan kalandjai. Színes, irkafűzött, 32 oldal. Kiadó: Schönherz Iskolaszövetkezet.

 

Majomdaráló

Madarász Gergely nem volt képes beletörődni a Kretén megszűnésébe, és eltökélte, egymaga pótolja a kultikus félkegyelmű humormagazin hiányát. A Majomdaráló kellőképp flúgos ahhoz, hogy az egykoron mindenki kedvenc Broáfkája által szerkesztett lapban is helyett szorított volna magának, illetve dehogyis lett volna erre szükség, keblére ölelte volna a főszerkesztő (mármint képletesen, persze). Madarásznak bevallottan a Kretén egyik oszlopos szerzője, a francia Edika a példaképe , aki sosem tudta befejezni a történeteit. De ez nem zavarjon senkit, a Monty Pythontól is tudjuk, hogy a humorban nem mindig a slusszpoén a legjobb. A szerény kivitelezésű kiadvány az első blogbejegyzéseket tartalmazza, érdemes a folytatásokat is figyelni.

Majomdaráló. Fekete-fehér, irkafűzött, 20 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11599