KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ez történt Budapesten

Lakatos Gabriella


Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
    

A magyar műfajfilm aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány, az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George Cukor-film, az Ádám bordája előképe, azzal a különbséggel, hogy míg az Ez történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott egymásra találását meséli el, addig az Ádám bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.

Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből, hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús melodrámáját, az Egy nap a világot rekonstruálja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12091