KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tízezer km

Forgács Nóra Kinga

10.000 km – spanyol, 2014. Rendezte: Carlos Marques-Marcet. Írta: Clara Roquet és Carlos Marques-Marcet. Kép: Dagmar Weaver-Madsen. Szereplők: Natalia Tena (Alex), David Verdaguer (Sergi). Gyártó: Lastor Media / La Panda / TVE. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 99 perc.

 

A 10.000 Km nem randimozi és nem is szerelmesfilm a szó megszokott értelmében. Cserébe aktuális és pontos alkotás, amit korunk egyre általánosabbá váló jelenségéről, a távkapcsolatról, és úgy általában a kapcsolatok mibenlétéről nézhetünk. Alex és Sergi már hét éve élik együtt hétköznapjaikat barcelonai albérletükben, szerelmesek, és közben útjukat, kiteljesedésüket kereső fiatal felnőttek is. Éppen a gyermekvállalás projektbe csöppenünk a film felütésében, az intimitás visszafogott és részletgazdag, ugyanakkor az erőviszonyok is finoman felvázolódnak. Majd kiderül, Alex egy évre Los Angelesbe költözhet egy fotós ösztöndíjjal.

Ettől kezdve a film egy távkapcsolat analitikus bemutatása. Mindkét szereplőt lefejti a hétköznapokról, és beleveti abba a bizonyos virtuális térbe, melyben a távol töltött napok alatt találkozni, beszélgetni tudnak, miközben kizárólag saját apartmanjukban izolálva mutatja meg őket. A mozi erőssége éppen az, amin el is bukhat: nehéz volna megszeretni hőseinket, hiszen csak alapokat tudunk meg róluk, egy történet vázlatát, így azonosulni sem lehet senkivel. Minden néző a saját magában lévő kételyekre, tapasztalatokra kell, hogy rákérdezzen. Vajon mennyire erős egy kapcsolat, vajon azt az életet éled-e benne, amit szeretnél, vagy csak szeretnéd, hogy ez legyen a számodra ideális élet? Vajon a fizikai távolság idegenít-e el, vajon a lehetőségként adott virtuális kommunikációs módok összekötnek-e? Alex lefotózza Silicon Valley elhagyatott épületeit, ahol emberi kapcsolatok adatait tárolják a szerverfarmok. Miközben a klasszikus eszközökkel, egy-egy lakásbelső díszletén keresztül jelenik meg a két ember lelkiállapota, a legújabb formátumokkal keresik egymáshoz az elég erős WiFi jelet. A kérdés az, hogy meg lehet-e osztani egymással a hétköznapokat online? És vajon mi vezet a távolsághoz, netán már eredetileg is ott volt?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12385