KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Görög filmhét

N. N.

 

Görög filmhét színhelye volt szeptember 4. és 10. között a Toldi mozi. A programban Pantelisz Vulgarisz Anna eljegyzése és Kőévek, Kosztasz Ferrisz Rembetiko, Tonia Marketaki A szerelem ára, Nikosz Perakisz Csellengés és álcázás, Sztavrosz Tsziolisz Olyan hosszú távollét és Jorgosz Tszeberopulosz Váratlan szerelem című filmjét láthattuk. Nem véletlen, hogy a görög filmművészet csak az utóbbi évtizedben kezdett az európai filmkultúra egyenrangú részesévé válni: a politikai elnyomatás ideje, a polgárháború végétől a katonai diktatúra bukásáig tartó periódus alatt a társadalmi és magánéleti konfliktusokról nem lehetett nyílt és alapos elemzéseket közreadni. Ezekről a „kőévekről” számol be utólag (hiszen az ezredesek uralma alatt egy börtönsziget foglya volt) Pantelisz Vulgarisz, aki Angelopulosz és Kundurosz mellett a görög filmesek középnemzedékének legmarkánsabb képviselői közé tartozik. (A női főszereplő, Themisz Bazaka az 1985-ös velencei filmfesztiválon alakításáért különdíjat kapott.) A Rembetiko ugyancsak a múlt megismerésére tett kísérlet; Kosztasz Ferrisz egy híres rembetika-énekesnő élettörténetének keretei közt idézi fel a huszadik századi görög történelem legdrámaibb korszakait. A kapitalizálódás kezdeteit élő, századfordulós Korfu a színhelye Tonia Marketaki filmjének. Nikosz Perakisz a diktatúra egy abszurd képződményéről, a Fegyveres Erők Televíziójáról készített szatírát, személyes élményei alapján. Az Olyan hosszú távollét rendezője, Sztavrosz Tsziolisz maga is hosszú, tizenöt éves hallgatás után készítette el ötödik játékfilmjét, mely a melodrámák közhelyeit elkerülve mutatja be az emberi közöny pusztító hatalmát, a szeretet nélkül élők kommunikációképtelenségét. A filmhét programjában a görög filmművészet legfiatalabb nemzedékét a friss hangú, stilizációt, szimbolizmust szándékosan kerülő Jorgosz Tszeberopulosz képviselte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5689