KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A spanyol film a Franco-rendszerben

Törvények a tehetség ellen

N. N.

 

A tömegtájékoztatási eszközök és a műalkotások tartalmi és formai ellenőrzésére a Franco-rendszer idején a következő rendelkezéseket hozták:

rendelet a fölforgató és erkölcstelen anyagok elkobzásáról (1936. december);

a filmcenzúra főbizottságának létrehozása (1937. november);

sajtótörvény (1938. április);

miniszteri rendelet a filmforgatókönyvek cenzúrázásáról (1939. július)

a sajtócenzúra normáinak enyhítését tartalmazó miniszteri rendelet (1946. március);

a filmcenzúra normái (1963. február)

sajtó- és nyomdatörvény (1966. március);

a büntető törvénykönyv 165/b cikkelyének módosítása (1967. április);

 a hivatali titokról szóló törvény (1968. április);

a filmcenzúra új normái (1975. február).

A francóista felkelők uralma alá került területeken már 1937-ben megkezdődött a cenzúrabizottságok megalakítása. A győzelem után, 1939-től kezdve a francóista cenzúra egész Spanyolországra kiterjedt. A belügyminisztérium már 1938 novemberében létrehozta a filmcenzúra-bizottságot és a filmcenzúra főbizottságát. A filmcenzúra-bizottság vezetője a propagandaszolgálat filmosztályának vezetője, tagjai pedig a nemzetvédelmi minisztérium, a nemzetnevelési (oktatásügyi) minisztérium, az egyházi hatóságok és a propagandafőnökség javaslatára kijelölt személyek. A főbizottság afféle fellebbviteli hatóság, amely elsősorban a filmcenzúra-bizottság döntései ellen benyújtott panaszokkal foglalkozik. Összetétele ugyanolyan, mint a bizottságé, ám a két testület tagjainak neve államtitok.

A működési elvek és az alkalmazott módszerek a Franco-rendszer csaknem negyven éve alatt a lényeget tekintve változatlanok voltak. A különböző nevű és fokú cenzori testületekben sohasem kapott helyet a hivatásos filmesek vagy a szerzők egyetlen képviselője sem.

Az 1963-ban módosított filmcenzúra-rendelet értelmében tilos

– az öngyilkosság és az eutanázia helyeslése,

– a bosszú és a párbaj helyeslése,

– a válásnak, mint a házasságtörés intézményének, a tiltott szexuális kapcsolatnak, a prostitúciónak a helyeslése és általában mindazé, ami a házasság intézménye és a család ellen irányul,

– az abortusz és a fogamzásgátló módszerek helyeslése. Tiszteletben kell tartani a házastársi szerelem intimitását, ezért tilosak az ezt sértő képek és jelenetek. Tilos mindaz, ami bármilyen módon a katolikus egyház, annak hittételei, erkölcse és kultusza ellen irányul; mindaz, ami az állam alapelvei, a nemzeti méltóság, az ország belső vagy külső biztonsága ellen irányul; minden, ami az államfő személyére nézve sértő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 29. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7242