KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Régi filmek gobelinje

László Zsófia

 

Péreli Zsuzsa 1974-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, gobelin szakon. Azóta három önálló kiállítása volt idehaza, és több csoportos kiállításon vett részt külföldön: Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Finnországban, Svájcban. A címlapon látható, Asta Nielsenről mintázott életnagyságú mellképe szerepelt a Műcsarnokban megrendezett Manuálcsoport kiállításon.

Miért éppen Asta Nielsenről készítettél gobelint?

– Foglalkoztat a múlt. Szeretnék a régi időkre emlékezni, arra, amit nem élhettem meg, amit nem ismerhettem. Vágyódom a meg nem élt után, és ehhez akarok kedvet csinálni az embereknek. Témáim egy része átírat: múlt század végi vagy század eleji – zömükben családi – fényképeket örökítek meg gobelinen. A szememben Asta Nielsen olyan múltbeli jelenség, akit nem csupán azért kell megörökíteni, mert kiváló drámai színésznő és remek komika volt, hanem mert jellembélileg is méltó a megemlékezésre.

Sokszor láttad filmen?

– Tulajdonképpen moziban nőttem fel. Apám, míg élt, a Filmtudományi Intézetben dolgozott, és így rengeteg muzeális filmet láttam, köztük Asta Nielsen-filmeket is. Vettünk egy zsúrkenyeret, beültünk a vetítőbe és órákig filmeket néztünk.

Emlékezetből szőtted Nielsent?

– Nem, a munkámhoz fényképeket használok. A Nielsen-mellkép például egy MTI fotó alapján készült. Egyébként csináltam már gobelint Márkus Emíliáról és Sarah Bernhardtról is. Fényképhatású gobelineket akarok csinálni, ezért fontos, hogy hasonlítsanak a modellre, de egyúttal maradjanak gobelinek. Sokat járok az Ecserire, régi fényképeket keresni. Több fényképem van Nielsenről, és a fotók tanúsága szerint roppant kifejező az arca. Ez a gobelin 1978-ban készült, de a közeljövőben ismét tervezek egyet róla. Egyébként a gobelin komoly műfaj, és jól esik egy kicsit viccelődni vele. Különben a Nielsen-gobelin klasszikus francia technikával készült, és gyöngytyúktollak vannak beleszőve.

Milyen ma a kapcsolatod a filmmel?

– Változatlanul szeretem a filmeket, de jó ideje nem járok rendszeresen moziba. Tahiban élek, meg időm sincs elég. Azért, ha tehetném, mindig Fellini-filmeket néznék. Utánozhatatlanul képszerűek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8053