KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bobby Long

Tosoki Gyula

A Love Song for Bobby Long – amerikai, 2004. Rendezte: Shainee Gabel. Szereplők: John Travolta, Scarlett Johansson, Gabriel Macht, Deborah Klara Unger. Forgalmazó: SPI International. 114 perc.

 

Az amerikai filmben nem csupán a fősodorban, hanem a függetlenek között is akadnak derék szakemberek, akik a recepteket követve és az önkifejezés, illetve az eredetieskedés frontján tiszteteletre méltó önmérsékletet tanúsítva mesélnek. Nem lehet eléggé becsülni őket, hiszen nekik talán még nehezebb a dolguk, mint a mainstreamben lubickoló kollégáiknak, mivel sokan éppen a karakán kitárulkozást várják tőlük.

A Bobby Longgal debütáló Shainee Gabel is ilyen rokonszenves kismesternek tűnik, hiszen láthatóan nem kíván mást, csupán az egóját megzabolázva elmesélni egy lassan bontakozó, mélyre temetett titkokkal teli, életszagú történetet. Ez a történet ugyan kevés újdonsággal szolgál – arról szól, hogy miként vált meg két szerencsétlen flótást egy harmadik a puszta jelenlétével –, mégsem érdektelen. A rendező Ronald Everett Capps valós alapú regényéből indult ki, de a kész film az adaptált mű mellett több szállal kapcsolódik Carson McCullers Magányos vadász a szív című regényéhez is (ebből a múlt század hatvanas éveinek végén film is készült).

A Bobby Longnak ezen kívül is erősek az irodalmi kapcsolatai, nem csupán azért, mert filmes intertextek helyett irodalmi idézetekkel van tele (Franklintől Dickensen át Dylan Thomasig sok mindenkit citálnak a szereplők), hanem azért is, mert igazi old school-darabként tökéletesen konvencionális elbeszélésmódot és filmnyelvet használ. Ez így nem igazán nézőcsalogató, a színészi alakítások már inkább: Travolta lényegében önmagát játssza egykor szépreményű, de bukott irodalomprofesszorként, no meg Johansson kisasszony is meggyőző, kezdetben cserfes bakfisként, később a vágy titokzatos tárgyaként. New Orleans – a város, ahol januárban is 30 Celsius van árnyékban – ideális háttér ehhez a belassult meséhez.

Extrák: két filmajánló.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8997