KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kétely

Tüske Zsuzsanna

Doubt – amerikai, 2008. Rendezte és írta: John Patrick Shanley. Kép: Roger Deakins. Zene: Howard Shore. Szereplők: Meryl Streep (Aloysius Beauvier), Philip Seymour Hoffman (Brendan Flynn), Amy Adams (James), Viola Davis (Mrs. Muller), Lloyd Clay Brown (Jimmy Hurley). Gyártó: Goodspeed, Scott Rudin. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 104 perc.

 

Úgy tűnik, ha erkölcsről és valódi értékekről akar mesélni, Hollywood számára manapság az egyetlen állandó, feddhetetlen témává a gyermekek oltalmazása vált. A 2008-as év olyan erős példákkal bizonyította ezt, mint az elegánsan szőtt Hideg nyomon vagy a hátborzongató Falka. A legfrissebb rokondarab, a Kétely a helyes és helytelen kérdésének érzékeny lebegtetésével inkább az előbbivel cseng össze, ám a thriller helyét egy csendesebb, patinásabb műfaj, a kamaradráma veszi át.

A film John Patrick Shanley író-rendező (Joe és a vulkán) saját színdarabjának széles vásznú adaptációja: helyszíne egy 60-as évekbeli, szigorú egyházi iskola. Ebben a szűk, lappangó feszültséggel teli mozgástérben bonyolódik a nyolcadik főbűnt, a gyermekrontást középpontba állító történet, amely (túl azon, hogy egy színesbőrű fiút tesz meg áldozatnak) azzal is fokoz az ügy súlyán és kényességén, hogy az eset megtörténte mögé kérdőjelet helyez. A rendező központi karaktereit első ránézésre jól beazonosítható színekkel, látványos ellenpontok mentén festi fel: ilyen az ügy vádlottja, a briliáns elméjű, haladó szellemű pap, aki eszményi tanár is egyben. Ellene lép fel a gyermekek – sőt a felnőttek – megelevenedett rémálma, a becsontosodott, gyilkos szarkazmussal felvértezett igazgatónő. A pap és apáca elszánt párharcában egy galamblelkű, fiatal tanárnő szurul a tűzvonalba, aki szinte mindvégig az idealizmus és naivitás keskeny határán egyensúlyozik.

Ezek a látszólag egyarcú figurák a cselekményhez hasonló módon fokozatosan egyre több dimenzióval gazdagodnak, Shanley-ről pedig (miközben dialógusíróként kiválóra vizsgázik) az is kiderül, hogy legalább olyan mesterien bánik a ravaszul elhelyezett, alig észrevehető váltásokkal, mint hősei a morális pókerparti kártyáival.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9707