KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A gyerekek jól vannak

Alföldi Nóra

­Kids are All Right – amerikai, 2010. Rendezte: Lisa Cholodenko. Írta: Lisa Cholodenko, Stuart Blumberg. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Carter Burwell, Nathan Larson, Craig Wedren. Szereplők: Annette Bening (Nic), Julianne Moore (Jules), Mark Ruffalo (Paul), Mia Wasikowska (Joni), Josh Hutcherson (Laser). Gyártó: Mandalay Vision / Antidote. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

Miként ezt a Túl a barátságon vagy a Távol a mennyországtól fogadtatása is bizonyítja, a Gay Pride fénykorának abszolút műfaji győztese a melodráma, mivel a férfi és nő konfliktusán alapuló, jó ideje beszürkült sablonok az új felállások visszásságaival új löketet kapnak. Lassan húsz éve annak, hogy az AIDS-hisztéria elültével a meleglét abszolút polgárjogot nyert; melegnek lenni ma már nem nagy ügy, az identitásválságokon jóformán mindenki túl van, ugyanakkor a filmekben még mindig viszonylag kiaknázatlan, organikus táptalajnak számít a melegházasságok témája.

Az eddig főként csak a West-Hollywood-i leszbikus-feminista közösségben híres-hírhedt Lisa Cholodenko évek óta reprezentálja laza, narancsillatú kaliforniai közegét (lásd a High-Art, és a Laurel Canyon című nagyjátékfilmeket, vagy az L-word címen hat évadot megélt leszbo-sorozatot) – A gyerekek jól vannak című filmjével azonban végleg beemelte ezt az enyhén hippi-mentalitású, bergmanos feszültségeket ezer éve maga mögött hagyó, liberális-értelmiségi fehérnépet a fősodorba. Mindez annak köszönhető, hogy a közönség figyelmét eltereli a szerepzavarokról és témáját általánosabb témába olvasztja. A-kategóriás díjakra felterjesztett filmje szimpla családi dráma, csak éppen „anya, apa, gyerekek” felállás helyett „anya, anya, spermadonor, gyerekek” leosztással funkcionál. Egyik anyu az asztalfőn, a másik a gyerekek között, hosszú hajú mami férfiasan öltözik, de törékeny és töketlen, rövid hajú mami férfias és tökös – a kiegyensúlyozatlan harmóniát a biológiai apa töri meg, ámde férfiként eredendő bűnei, a csábítás és a falkavezéri posztra törekvése miatt ebben a világban bűnhődnie kell.

Cholodenko a zavaros gender-mintákkal csak finoman pacsmagolja össze története hátterét, egyébként kemény vonalvezetéssel, alkalmanként némi gúnnyal pakolja egymás mögé kellemesen kínos pillanatokban bővelkedő jeleneteit, miközben giccses, napfényes beverések csillámlanak kamerájának lencséjén. A gyerekek jól vannak borsos, pikáns, férfiasan tökéletes darab, zavarba ejtő, mint egy gyönyörű transzvesztita az első randin; bizarr és érdekes, valahol kiábrándító is, ámde rendkívül izgalmas.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10596