KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Akira Kurosawa: Álmok

Géczi Zoltán

Dreams – amerikai–japán, 1990. Rendezte: Akira Kurosawa. Szereplők: Akira Terao, Mitsuko Baisho, Martin Scorsese. Forgalmazó: Pro Video. 114 perc.

Az Álmok Kurosawa legszemélyesebb munkája, vérbeli szerzői mozi, egyedülálló zárvány a jidaigeki-zsáner nagymestereként méltatott direktor életművében. A nyolc rövidfilmből felépített mű forgatókönyvét több japán stúdió is visszautasította (hiába a nemzetközi szakma respektje, Kurosawát élete végéig ellentmondásos alkotóként könyvelték el hazájában), így az elkeseredett rendező Steven Spielberghez fordult, aki amerikai forrásból kalapozta össze a költségvetést. A forgatás nyolc hónapot vett igénybe; a filmkészítés technikai oldalát is behatóan ismerő, az új eszközök iránt mindig fogékony Kurosawa kedve szerint pepecselhetett a kamerákkal és a lencsékkel, hogy kompromisszummentesen vihesse vászonra vízióit. A tematikus, a rendező álmait megörökítő film velejét a művészi érzékkel és perfekcionista alapossággal megkomponált képköltemények adják, a dialógusok ritkásak, a háborús traumák és keserű bűntudat által uralt narratíva (amelyet már-már szentimentálisan tökéletes természeti képek oldanak) csupán ministrál a látványhoz. Bár Kurosawát fekete-fehér filmjei miatt szokás elsősorban tisztelni, a direktor rendkívüli esztétikai érzékkel bánt a színekkel: a nyitó epizód életerőtől kicsattanó, tarka természetábrázolása, a hóvihar-szegmens sivár fehérsége, vagy a Martin Scorsese szereplésével forgatott Vincent Van Gogh-szekvencia impresszionistáktól kölcsönzött palettája markáns arculatot ad a rövidfilmeknek. Ugyanakkor a rendező lelkiismeretes alkotóként tiszteletben tartotta a néző érzéseit: a komor témák után következő záróakkord (A vízimalmok faluja) bölcs derűje valódi zen-pillanat, az élet örök körforgásának szépségesen szelíd metaforája.

Kurosawa kései filmje financiális szempontból kudarc lett, s kritikai téren is csak mérsékelt sikereket aratott; reménykedjünk benne, hogy 22 évvel a bemutató után a filmművészet hívei már képesek értékelni eme szimbólumokban gazdag misztériumjáték szofisztikált csodáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11133