KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veri az ördög a feleségét

Gelencsér Gábor


Magyar, 1977. Rendezte: András Ferenc. Szereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Anatol Constantin. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 95 perc.

Nehéz eldönteni, ki ellenszenvesebb András Ferenc első filmjében: az életidegen, gyomorbajos funkcionárius vagy az őt vendégül látó, ügyeskedő, evő-ivó, de inkább zabáló és vedelő balatoni család. Ha különféleképpen is, de alapvetően mindkét fél egyaránt taszító – s ettől jó, időtálló szatíra a Veri az ördög a feleségét. Nem a hatalomnak mond oda a kisember védelmében, s nem is a kispolgári magatartást ostorozza a szocialista világképpel szemben, hanem mindkettőt – s ebben fontos társadalomtudományi gondolat rejlik. Az „érett” Kádár-korban az egyik kitermeli a másikat; mindaz, amit kölcsönösen utálnak egymásban, az végül is saját teremtményük. Az apparátus elszakad az emberektől, kapcsolatuk üres ceremoniális gesztusokra korlátozódik. Az egyszerű emberek nem bánják, hogy (végre) békén hagyják őket, de ha már, akkor saját értékrendjük és lehetőségük szerint próbálnak boldogulni. Demokratikus intézményrendszer, amely a társadalmi dialógust fenntarthatná és szabályozhatná, nincs, az informális csatornák pedig – erről szól sarkított módon a film – nem működnek. Valamiféle reményt a mindettől látványosan idegenkedő fiatalok jelenthetnének – talán nem véletlen, hogy ők a film legkevésbé kidolgozott figurái.

A Veri az ördög a feleségét nagy leleménye, hogy a fenti társadalmi anomália absztrakt leírását egy igen konkrét, ám azt mégis tökéletesen leképező alkalomhoz illeszti: augusztus 20.-ához. A baloldali fordulatot követően az új rezsim jó taktikai érzékkel erre a népi (új kenyér) és vallásos (Szent István) emléknapra telepíti rá az új alkotmány ünnepét, s ezzel „domesztikálja” a kulturális hagyományban mélyen gyökerező napot. Augusztus 20.-án minden együtt van ahhoz, hogy egymást kioltva semmilyen legyen: katonai parádé és Szent Jobb-körmenet, tisztavatás és az új kenyér megáldása. Hogy az ünnep milyen abszurd karriert fut be a XX. század folyamán, arról igen szemléletes képet nyújt a kiadvány extrája: válogatás az augusztus 20.-áról tudósító magyar filmhíradókból. Kilenc példán keresztül, 1939-től 1971-ig sorjáznak politikai önképek, a Hősök teréről szóló összeállításokhoz hasonló reprezentatív erővel (ilyet Jancsó Miklós és Szabó István is készített). A programok igencsak változnak, egy dolog azonban (máig) változatlan: este tűzijáték. András Ferenc filmjében is.

Extra: Augusztus 20. a magyar filmhíradókban (MaNDA, 2015, 38’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12439