KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fűrész: Újra játékban

Kovács Marcell

Jigsaw – amerikai, 2017. Rendezte: Michael és Peter Spierig. Írta: Pete Goldfinger és Josh Stolberg. Kép: Ben Nott. Zene: Charlie Clouser. Szereplők: Matt Passmore (Logan), Callum Keith Rennie (Halloran), Hannah Emily Anderson (Eleanor), Tobin Bell (Jigsaw). Gyártó: Serendipity Productions / Twisted Pictures. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 92 perc.

A Fűrész-sorozat az elmúlt évtized meghatározó horrorsikere volt, a 2004-ben bemutatott első film meglepően jó fogadtatása hatására sűrű egymásutánban hat folytatás készült. A legutóbbi Fűrész 3D után joggal érezték úgy a gyártók, hogy a legvégső fájdalmas nyögést is kipréselték, az utolsó vércseppet is kifacsarták a projektből, és lezárták a szériát.

Eltelt közben néhány év, a mai mozis időszámításban szinte egy örökkévalóság, és láss csodát, itt az újabb Fűrész film, egy következő folytatás, ami a hosszabb szünet miatt egy új kezdet is. A horror, sci-fi területén jártas Spierig fivérek (Daybreakers – A vámpírok kora, Időhurok) a rendezők, a forgatókönyvért felelős Goldfinger és Stolberg is tapasztalt szakemberek, munkájuk gyümölcse mégis fantáziátlan, unalmas és erőltetett. Nyolcadik alkalommal azért csak szükség lett volna némi vérfrissítésre, de a recept a szokásos. Most is szűkös helyiségben összezárt idegenek küzdenek az életükért betegesen agyafúrt próbatételek során, miközben a másik történetszálon a szintén levegőtlen kórbonctani laborban folyik a nyomozás a megcsonkított áldozatok gyilkosa után. El se hinné az ember, a sorozat kulcsfigurája, a „Kirakós gyilkos” már a harmadik rész óta halott, de ezúttal is felbukkan természetesen, nélküle nincs Fűrész. Nem csak Tobin Bell, de a többi kötelező hozzávaló is mind kipipálva: a szado-mazo hajlamainkra és félelmeinkre építő kínzóeszközök, a klausztrofóbiánkat kihasználó rendezői megoldások mind régről ismerősek, ráadásul ezúttal talán kevésbé is megrázóak.

Minden filmes franchise dilemmája ez: hogyan lehet az újdonság erejével hatni, ha közben az elvárásoknak is meg akarunk felelni. Láttunk már rá példát, hogy ez sikerült. Most nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13480