KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranybánya

Köves Gábor

 

A Lidércfény után újra Thomas Hardy egyik nagyregénye szolgáltatta az ihletet az angol filmgyártás reménységének, Michael Winterbottomnak. Winterbottom a BBC-re jellemzõ, hírhedten prezíc és távolságtartó, mondhatni szenvtelen stílusban rendez. Az eddigiekben sokféle mûfajjal és technikával kísérletezett, bátran felvállalható, de hiányérzetet keltõ filmográfiát épített. A Weydoni asszonyvásár átdolgozása jól illik ebbe a sorba: jólfésült, higgadtan átgondolt, igényes film, amelyben jellemrajz, tempó, hangulat és látvány hibátlan egységet alkot. Bátran elõvehetõ filmes kurzusokon, kiváló szemléltetõ eszköz, nagyszerûen lehet példálózni vele, de mit várhat a nézõ, akinek egy jelesre értékelt szakdolgozattól aligha esik le az álla.

Az általában józanul mérlegelõ Winterbottom ezúttal egész egyszerûen rossz hõsre tett. Dillon, Kingdome Come polgármestere ördögien nagyformátumú alak. Saját birodalmának igazságosztója, saját maga istene. Alkotásban és rombolásban nem ismer mást, mint a végleteket, saját végzete is ehhez foghatóan nagyszabású. A rendezõ ekkora vaddal nem bír el, Dillon nem az õ súlycsoportja. Erejébõl annyira telik, hogy emberi mércével nehezen mérhetõ hõsét beleszürkíti saját elegáns kis világába, melynek korlátjai nem esnek messze a tévéfilmekétõl. Winterbottom megöli a drámát, semlegesíti a tragikumot. Helyszín-választása pedig arról árulkodik, hogy pontosan tudta, milyen erõkkel kezd. Elvégre az Aranybánya a Vadnyugat lavina-veszélyes hegyvidékein játszódik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2436