KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Magnolia

Békés Pál

 

A Magnolia három órás sors-etűdje képtelen események képes krónikája. A krónika szövete a Los Angeles-i völgy néhány lakójának egymást keresztező históriája.

Mesél a film a rákbeteg televíziós műsorvezetőről, aki csodagyerek-kvízt vezényel a képernyőn, mígnem egyenes adásban összeesik, meg ugyanezen műsor valahai győzteséről, aki mostanára enyhén homoszexuális, közepesen hisztérikus és nagyon pitiáner felnőtté érett, mesél a kvízműsor új felfedezettjéről, aki egyenes adásban pisil be, a műsorvezető narkós lányáról, a lánynál házkutatást tartó derekasan merev rendőrről, aki elveszíti szolgálati fegyverét, a szomszédban haldokló milliomosról, akinek fia a harsány hímbüszkeséget hirdető kankéjkurzusok sztárja (Minden muff csak három napig tart!) és így tovább. Róluk van szó. Hihetetlen mozaik.

A háromórás filmbe – mely persze nem tudja elkerülni, hogy itt-ott kiengedjen, „leüljön” – sok évre való sors-szálat szőtt a forgatókönyvíró-rendező és éppen annyi gyászt, röhögést, kínlódást és abszurditást, mint amennyit az életünk tartalmaz.

Körülbelül akkor, amikor úgy hisszük, hogy a helyzet fokozhatatlan, a kankéjkurzusvezető megtér haldokló atyjához, az elfegyvertelenedett rendőr leszedi egy villámhárítóról a fogszabályozója árát betörésből fedezni kívánó volt csodagyereket, a narkós lány habozni kezd, hogy felhagyjon-e a narkóval, a bepisilős új csodagyerek éjszaka a könyvtárban nekilát az Encyclopaedia Britannica kilencedik kötete bebiflázásának –, körülbelül ekkor békaeső zúdul a városra. Kövér varangyok hullanak az égből és szétkenődnek az utcákon-falakon-autókon.

A sors-etűd előadói meghökkennek, aztán napirendre térnek a dolog fölött. A harmadik percben már fapofával gázolnak a trutymós tetemekben, törölgetik szélvédőikről a varangyvért –, ami történt, semmivel sem képtelenebb, mint ami velük történik nap mint nap. Belefér.

Van ilyen, van ilyen – hajtogatja az ablakon kibámuló csodagyerek a könyvtárban. – Ilyen van. – Aztán visszasüpped az enciklopédiába.

Az élet pedig megy tovább. Béka velünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2936