KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kék Lovag kalandjai

Schreiber László

A Kék Lovag nem volt mindig kék lovag. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaha is zöld lett volna vagy sárga, hanem, hogy azelőtt manói státuszban éldegélt az erdőben. Meglehet, már akkor is nemes lelkű kis lény volt, mégsem nyomta annyi felelősség a vállát, mint a lovaggá ütés után. Virágkehelyben szundikálni, harmatot kortyolgatni, gitározgatni; tulajdonképpen így telnek a lengyel anyanyelvű manók mindennapjai. Ám elég egy kisebb hőstettet végrehajtani, rögvest lovaggá üti az embert a pillangókirálynő, és máris kezdődik a fáradságos és veszélyes kalandok sora. Küzdelem a gonosz darazsakkal, elvetemült bögölyökkel, tisztességes rovari mivoltukból kivetkőzött egyéb fullánkosokkal. Még szerencse, ha az ezer ármánynak kitett lovagnak damaszkuszi fűszál-kardján és szöcskeparipáján kívül hű fegyverhordozója is akad, egy derék galacsinhajtó bogár személyében.

A gyermekek körében bizonyára sikert arat ez a lengyel rajzfilm. Ők egyébként is „közelebb állnak” a fűszálakhoz, bogarakhoz, és több kedvük meg idejük is van leguggolva nézegetni őket. Bármilyen ötletes is a film, azért a hosszúsága (másfél óra) valószínűleg próbára teszi a gyereknézők figyelmét, ezen legfeljebb az segíthet, ha a Kék Lovag feltaszítja harangvirág sisakjának rostélyát, és felismerhetővé válik a remek Lolka és Bolka rajzfilmsorozat egyik figurája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5165