KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Te már nagykisfiú vagy

Koltai Ágnes

 

Húsz évvel ezelőtt forgatta Francis Coppola ezt a filmet, akkor, amikor a Warner és a Seven Arts Stúdió ígéretes tehetsége volt (bár még csak segéd- és szinkronrendező, de ontotta a forgatókönyveket, megfilmesítési jogokat vásárolt és társproduceri feladatot is vállalt). A Te már nagykisfiú vagy, amely David Benedictus humoros regényéből készült, az iparos Coppola személyes hangú filmje a kamaszkorról. Hőse egy bumfordi fiúcska, aki szeretne már megszabadulni a szüzesség kínjától, s aki olyan őrülten szerelmes a szüfrazsettnek álcázott, romlott kokottba, hogy megérinteni sem meri, nehogy „megrontsa”.

Látványos gegparádé a Te már nagykisfiú vagy, mégsem aratott nagy sikert. Nem véletlenül finanszírozta évekkel később Coppola, a „filmes keresztapa” George Lucas American Graffitijét: azt remélte, hogy Lucas beteljesíti álmát, leforgat egy hamisítatlan amerikai mitikus filmet az ifjúkorról. Való igaz, George Lucas – a pénzcsináló új-Hollywood másik ígéretes tehetsége – rafináltabb kamaszmelodrámát készített.

Francis Coppolának a külsőségekhez, a gigantikus, lesújtó látványhoz van érzéke: már ebben a filmjében is tobzódik a hatalmas panorámákban, a tablószerű képekben és a gyors vágásban. Ám minden érzelgőssége, naiv romantikája ellenére is rokonszenvesebb ez az ifjúkori botlása, mint későbbi, mérnöki precizitással megtervezett, hideg filmjei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5881