KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szökés a halál elől

Schubert Gusztáv

 

Florence Nat ügyvédnő, e mű főhőse, a halálbüntetés eltörlésének híve. Midőn egy-egy vádlottat megment a halálos ítélettől (nem a felelősségre-vonástól), a feldühödött, bosszúvágyó tömeg kishíján meglincseli. Nálunk sem várná kellemesebb fogadtatás: az effajta magatartás közvéleményünk szemében (s ebben a tömegtájékoztatási eszközeink csak megerősítik) szinte bűnpártolásnak minősül. Az ügyvédnőről szóló, nézeteit propagáló film azonban akár közönségsiker is lehet. Ennek a lehetséges közönségsikernek a magyarázata az, hogy a rendező a törvény szentesítette emberölés barbár s végső soron önveszélyes, társadalomellenes voltát egy olyan példával próbálja bizonyítani, melyből ez az állítás nem vezethető le. A guillotine elől menekülő, ártatlansága tanúját (a valódi bűnöst) hajszoló s végül megtaláló elítélt kálváriája ugyanis nem a halálbüntetés elve, csupán eme elv hibás alkalmazása, a Justizmord ellen mozgósíthat... illetve mozgósíthatna, ha a bántóan affektált (Girardot), unottan rutinos (Brasseur), fakó (Perrin) színészi alakítások nem lohasztanák le eleve a vásznon megelevenedő sorsok iránti érdeklődésünket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6712