KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kétes hírű menyasszony

Farkas András

 

Ha értékeink végképp elfonnyadtak, s nincs közösség, hová vigaszért szaladhatnánk, és elszivárgott már hitünk, de mégis élnünk kell, mit is tehetnénk: visszafordulunk, a múlt talán üdvözít. Ilyen formán mai csetepatéinkban is tükröződik a tegnap, a tegnapok keserves harca. Egykor tradíció vezérelte a karaktert, ma jobbára kívülről meghatározott. A jelenkor sokszor kiveti, megtagadja a küzdő embereket. Akárcsak az elfogódott Torikét, a Kétes hírű menyasszony című szovjet film lassan eszmélő, belső meggyőződésű főalakját. Az ok: társát a nyilvánosházban találja meg. Az árva fiú és az árva szajha fölemelő és megható széphistóriája ez a film. (Bár történhetnének ily magától értetődően a dolgok.) Az eszmélet s a megszenvedett lázadás képkölteménye Malján alkotása.

A remény persze nem új. Végső soron a film sem tetszik annak: szimbólumai ismerősek, a jellemek kiszámíthatóak; e műben szereplő örmény városka akár magyar is lehetne. Mégis: a Kétes hírű menyasszony képeinek esztétikumán emberség dereng át.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6713