KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pihenőidő

Palugyai István

Ez a film nem jobb és nem is rosszabb az utóbbi évek hasonló „vállalati” filmjeinél. Itt ugyan kotrógépekről van szó, ami akár kuriózum is lehetne. Sőt még az is elképzelhető, hogy egy ilyen masinákat gyártó cég ügyei némi társadalomrajzra is lehetőséget adnak, no persze csak akkor, ha épkézláb cselekményt adagolnak hozzá. Az pedig e filmben úgy el van rejtve, hogy csak a legnagyobb jószándékkal lehet megtalálni. A legfőbb izgalmat ennek megfelelően az új kotrógép vízrebocsátása, valamint a főszereplő – a gyár főmérnöke – fiának egyetemről való kimaradása okozza. Hogy ezeken kívül mi van még a filmben? Ismerős közhely-építőkockák, melyek számtalan korábbi történetből köszönnek vissza. Luxuskörnyezet és rossz házasság, popzene és Kis herceg, brigádösszetartás és anyaghiány, francia megrendelő és léha mérnöknő (aki egyébként reménytelenül szerelmes főnökébe), protekció az egyetemi felvételin és még sok más rém divatos mai sablon (talán csak szex nincs).

Baj csupán akkor van, ha kerek egészként akarjuk nézni e jeleneteket. Az ugyanis nem megy. Az istennek sem. És valószínűleg nem a néző hibájából. A látványnál maradva: a kamera színeket mutat ugyan, de filmes eszközökből ennyi „modernség” számára elég is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7699