KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Huszárik Zoltán

N. N.

 

Huszárik Zoltán 40 éves, amikor első játékfilmjét, a Szindbádot 1971-ben elkészíti.

Osztálytársai közül Bán Róbert 1965-ben mutatkozik be (Játék a múzeumban), Rényi Tamás 1962-ben (Legenda a vonaton,), Palásthy György 1961-ben (Mindenki ártatlan). Zoltán tehát 10 évvel később elsőfilmes, mint Palásthy – 40 éves ekkor –, míg másik osztálytársa, igaz, egy másik évfolyamból, Szabó István az Álmodozások kora forgatásakor csak 26.

Még azt is elmondom, hogy Zoli az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban 2 évvel járt felettem, én mégis 7 évvel előbb kaptam diplomát a főiskolán, mint ő.

Ez kíván némi magyarázatot.

Huszárik József Zoltán paraszt szülők gyermeke. (Édesanyja, rokonai, ismerősei az odahaza, Domonyban máig hordott népviseletben tűnnek fel a Szindbád temetési jelenetében, s most az övén is – vörös bokrok virítottak mögöttük, s megszaggatott majdnem giccses ég.)

Két éves, amikor apja meghal. Mindenről, s mindenkiről lemondva édesanyja neveli. A gimnázium nyolc osztályát Aszódon végzi el. Nagyműveltségű tanáraink közül a legismertebb, s reá talán a legnagyobb hatást tevő Schéner Mihály festőt említem.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán túljut két év szigorú rostavizsgáin, amikor a harmadik év végén közlik vele, hogy a filmrendezői pályára alkalmatlan, mert szülei kulákok.

1952-őt írunk. Mire Huszárik József Zoltán bebizonyítja, hogy az érvényben levő rendeletek alapján nem minősíthető kulák származásúnak, a határozat végleges és visszavonhatatlan. A Főiskola tanárai, osztálytársai – tisztelet a kivételnek – magára hagyták őt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8221