KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet

Pápai Zsolt

The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning – amerikai, 2006. Rendezte: Jonathan Liebesman. Szereplők: Jordana Brewster, Taylor Handley, R. Lee Ermey. Forgalmazó: FHE Hungary. 87 perc.

 

A klasszikusok előzményeit bemutató prequelek többnyire nem sok jót ígérnek, gyakran nem egyebek annak demonstrálásánál, hogy új idők új undokai milyen kispályás technikákkal igyekeznek lehúzni még egy bőrt a témáról vagy – horrorfilmek esetében – a szereplőkről.

Első hallásra Tobe Hooper három évtizede született remeklésének prequelje sem kecsegtetett sok jóval, de szerencsére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az új darab a történetvezetéstől a felvonultatott típusok rajzáig lényegében Hooper filmjét, illetve annak 2003-as remake-jét ismétli, mégis izgalmas. Nem remake, inkább remix, az eredetit és annak újrafeldolgozását turmixolja össze, és ad hozzájuk új ízeket.

Részben amiatt vonzó, mert leleményesen aktualizálja a kultklasszikus politikakritikáját. Az Államok kül- és a belügyei egyaránt terítékre kerülnek: Jonathan Liebesman (A sötétség leple) rendező egyfelől – nyilvánvalóan Irakra kikacsintva – nyomatékosabbá tette a Vietnam-tematikát, mint Hoopernél volt, másfelől – a Bush-adminisztráció antidemokratikus törekvéseire utalva – seriffzubbonyba bújtatta a mészáros családfőt, és így vezényeltette le vele válogatott gusztustalankodásait (egyebek között egy Kubrick Acéllövedékének kiképzés-epizódjait is megidéző jelenetsort).

A film Hooper munkája mellett több szállal kapcsolódik annak remake-jéhez, nem véletlenül, hiszen az is, ez is Michael Bay produceri felügyelete mellett született. Elsősorban a szétszűrőzött és szemcsés, digitális fényeléssel alaposan utódolgozott képek, illetve a pattogó montázstechnika rokonítja a két darabot, ugyanakkor A kezdet néhány ponton felülüti a remake-et.

Újszerűbb a másolatnál. A remake rendezője, Marcus Nispel a Hooper kijelölte irányt követte azzal, hogy igyekezett a mészárszéki jelenetek számát a minimumra csökkenteni, és műve rémisztő jellegét az atmoszférateremtés frontján bevetett trükkökkel megalapozni, Liebesman viszont olyan erőszakorgiát vitt filmre, amely a kortárs borzalommozik világában is párját ritkítja: arcskalpolást, alkarnyúzást és térdből csonkolást kifejtettebben, derékban kettészelést, láncfűrészre nyársalást tapintatosabban szcenírozva mutat, és mindezt üdítően morbid humorral bolondítja. Szinte hihetetlen, hogy eközben képes kikerülni a travesztia és a paródia csapdáit. A gegekkel együtt is véresen komoly minden pillanat.

Extrák: magyar feliratos audiokommentár a rendezővel és a két producerrel; kimaradt és bővített jelenetek választható kommentárral; werk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9061