KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

A nagy kiárusítás

A világbank elektromos szíve

Győrffy Iván

Négy kontinens, négy privatizációs rémtörténet. Átmenetek híján végpontokból áll össze a globális diagnózis.

 

Kevés filmnek vannak saját halottai – ez azok közé tartozik. Ami azonban egy játékfilmnél abszurd vicc, egy dokumentum esetében már véresen komoly. Bongani, a dél-afrikai interjúalany, egyben önkéntes, jószolgálati áramtolvaj a forgatás után négy hónappal rejtélyes körülmények között elhalálozott. A film dedikációja is neki szól – a narrátor sejteti, épphogy világgá nem kiáltja, hogy a tragédia a fekete fiatalember veszélyes hivatásának, pontosabban az ellenlábas nagyvállalati érdeknek köszönhető.

Mindenesetre Florian Opitzot, a rendező-forgatókönyvíró német dokumentumfilmest a vele nagyjából egykorú Bongani halála sem hátráltatja abban, hogy a történelmi félmúltban való mozgóképes kutakodást ezúttal is egy kontinenseken átívelő, rendhagyó nyomozásra cserélje fel. Négy helyszínen, négy alkalmi főhőssel igyekszik szemléltetni a privatizáció pusztító erejét: Nagy-Britanniában egy jó humorú szakszervezeti aktivista kísér végig bennünket a privatizált államvasutak rozsdás mellékvágányain, a Fülöp-szigeteken egy, a fizetős egészségügyből kiszoruló, a fia dialízis-kezelése érdekében hétről hétre élet-halál harcot vívó szegény asszony kálváriáját látjuk, Bolíviában a helyi vízközmű-társaság eladása nyomán kirobbant tiltakozásokat és erőszakos elfojtási kísérletüket követjük (utólag) nyomon egy középkorú nő segítségével, végül Dél-Afrikában a rendőrség által is támogatott áramkikapcsolásoknak ellenszegülő, féllegális mozgalom működésére vethetünk néhány pillantást Bongani háta mögött. A tipikusnak ábrázolt alakok, sorsok és privatizációs történetek eleinte jól tagolt, a végére kissé összekuszálódó tálalását más-más oldalon álló mellékalakok mondatai, a washingtoni pénzközpontokba tett rövid látogatások és egy Nobel-díjas közgazdásznak a taxi hátsó ülésén sebtében felvett ironikus kijelentései központozzák.

A nagy kiárusítás direkt hatáskeltés nélkül is sokkoló, ám helyenként sekélyes látlelet a privatizáció magasztos eszméjének gyakorlati hasznáról. Dokumentumfilmes kultúrája és módszertana közelebb áll Hubert Sauper civilizációkritikai munkásságához (Darwin rémálma), mint Michael Moore agitprop tevékenységéhez vagy akár Al Gore kampányaihoz, vezesse bármily nemes vagy nemtelen cél a kameráikat. Ugyanakkor megtakarítja a kisember és a Világbank közötti lépcsőfokok bejárását, az oknyomozást célzatos feliratokkal pótolja, önismétlésekbe bonyolódik, néha ritmust téveszt és jellegtelen képforgácsokkal, interjúrészletekkel tömi a nézők fejét. Ennek ellenére is tudatosan komponált, hangulatgazdag, ötletes kameramozgásoktól sem idegenkedő és igen elgondolkodtató darabról van szó – kötelező lenne együtt vetíteni az Eskom energetikai cég vagy a Nemzetközi Valutaalap (egy-két kocka erejéig a dokumentumfilmben is felvillantott) reklámjaival. Mert hiába adós az alternatívákkal, hiába általánosít egy-két valóban tűrhetetlen tünetből globális diagnózist, kendőzetlen őszinteségéhez és szándékainak tisztaságához nem fér kétség.

A német stáb aligha olvasta Pilinszky „idevágó” sorait az Örökmozgóból: „A világbank elektromos szivében / az örökmozgó föl-lejár, / mint egy tükör, / mint egy koporsó, / mozgókép, vitrin, üveghintó, / akár egy óriási mécses, / holtfáradt, óriás kisértet”. Mégis, mintha filmjével éppen ebből a nézőpontból tekintene a bádog-putrik vagy a vasúti restik népére, majd vissza. A kamera számára idegen mindaz, ami e két végpont között vagy azokon kívül mozgatja a világot – szerencsés nemzetgazdaságokkal, mértékletes magánosításokkal ugyanis nem foglalkozik. Hiányosságaival együtt is el tudja azonban hitetni: messze nem ez a létező világok legjobbika.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9305