KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Film által homályosan Holocaust, a tanúk tekintete
• N. N.: Magyar dokumentumfilmek a Holocaustról
• Schubert Gusztáv: Pokolkép Holocaust egyenes adásban
• Székely Gabriella: Filmjeim fejszecsapások Beszélgetés Sopsits Árpáddal
• Bori Erzsébet: Kora bánat Torzók
• Tamás Amaryllis: Amrita Sher-Gil Beszélgetés Sára Sándorral
TELEVÍZÓ
• Bakács Tibor Settenkedő: Mátrixon innen és túl Valóságshow
• Spiró György: Az ötödik A lengyel testvér
• Kriston László: Formatált valóság Bár
• Zachar Balázs: Magyar reality
• Ardai Zoltán: Modernek közt Első generáció
• Bodolai László: Ahol a törpék táncolnak Esküvői videók

• Varró Attila: Sztárválasztás Hollywoodi renitensek
• Vágvölgyi B. András: www.self-image.com Wilder, Wenders, Waters
• N. N.: John Waters a Filmvilágban
• Nemes Gyula: Cseh álmoskönyv Karel Vachek
• Antal István: Kísérlet az élet Cseh avantgarde
• Éles Márta: Miként ragadjuk meg az igazságot? Beszélgetés Wojciech Marczewskivel
ANIMÁCIÓ
• Elekes Györgyi: Európai vonal-kód Annecy
• Dizseri Eszter: A légy röpte Beszélgetés Rofusz Ferenccel
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Angyalok és kutyák Karlovy Vary
KRITIKA
• Varga Balázs: Játékos szenvedély Macerás ügyek
• Ágfalvi Attila: Kiszámított vadság Vademberek
• Báron György: Szponzorfilm Üvegtigris
KÖNYV
• Kelecsényi László: Szociológiai filmtükör Bíró Gyula: A magyar film emberképe
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Belphégor
• Csantavéri Júlia: Pad a parkban
• Takács Ferenc: Liam
• Ádám Péter: Szerelmes Thomas
• Mátyás Péter: Neveletlen hercegnő
• Mátyás Péter: Corelli kapitány mandolinja
• Korcsog Balázs: Kémkölykök
• Varró Attila: Bízd a hackerre!
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Tömegnyár

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Istenek kalapácsa

Huber Zoltán

Hammer of the Gods – brit, 2013. Rendezte: Farren Blackburn. Írta: Matthew Read. Kép: Stephan Pehrsson. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Charlie Bewley (Steinar), Clive Standen (Hagen), James Cosmo (Bagsecg), Glynis Barber (Astrid). Gyártó: Vertigo Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 99 perc

A tesztoszteronban pácolt áltörténelmi fantáziák brit kiadásában a szigetország pogány hagyományaiból és a viking mítoszokból merítenek az alkotók. A zölden párálló sziklaszirtet kitartóan ostromolja a tenger, a távolban villámok cikáznak, a harmatos gyepen borostás férfiak hasogatják az ellenfél artériáit. Bőszen káromkodó hőseink a szabadságnál csak a bátorságot és a bajtársiasságot értékelik jobban. Minden férfias alkotóelem és f-betűs szó a helyén van, a vér lassított fröccsenését dübörgő elektronikus ütemek, az esti szkanderversenyt pszichodelikus gomba-kivonat kísérik. A 300, az Apokalipszis most és a Trónok harca látványorientált keresztezése teljesíti a vállalásait és csak a fináléban hagyja cserben az ilyesfajta örömökre fogékony célközönségét.

A világháborús filmek küldetés-képletét ködös középkorral, csillogó kardokkal és csavaros intrikákkal fűszerezik. A heterogén csapatnak a haldokló király tékozló fiát kell felkutatnia, melyhez ellenséges szász területen kell átvágniuk. A csapatot a legkisebb herceg vezeti, a próbatétel során megmentendő nő, szörnyű családi titok és hűtlen áruló is akad bőven. Az öncélú jelenetekkel és teátrális erőszakkal teli attrakció a lármás kocsmatúrák modorát idézi, ám ahogyan az életben oly gyakran megesik, az összevissza bevitt serkentők végül megbosszulják magukat. Az utolsó harmadban a viking kommandó végül Kurtz ezredes felmenőjére bukkan a sötét erdőben és a film felszínes pózai után a háború jellemdeformáló pokláról kíván elmélkedni: hihetetlen fordulatokkal, kínos Refn-manírokkal próbálja elmélyíteni mindazt, aminek épp a felszínessége volt szimpatikus. Az izzadságszagúan előadott látomás utáni nagy tanulság az utolsó csepp a meleg sörrel teli pohárban. A fárasztó Rettenthetelen-párhuzam után nem marad senki, aki elégedetten csettintene a végső nagy viking-roham láttán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11908