KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Truffaut-gyűjtemény

Ádám Péter

A menyasszony feketében volt (La mariée était en noir) – francia, 1967. Szereplők: Jeanne Moreau, Jean-Claude Brialy. 103 perc. A Mississippi szirénje (La sirène du Mississippi) – francia, 1969. Szereplők: Jean-Paul Belmondo, Catherine Deneuve. 118 perc. A férfi, aki szerette a nőket (L’homme qui aimait les femmes) – francia, 1977. Szereplők: Charles Denner, Brigitte Fossey. 116 perc. A filmeket a Fantasy Film forgalmazza.

 

Három Truffaut-filmet (egy remekművet meg kettőt a harmatosabbak közül) tett egyazon dobozba a hazai DVD-kiadás szeszélye. A menyasszony feketében volt sokak szerint Truffaut leggyöngébb mozija, de nem feltétlenül van igazuk. A film a rendező egész addigi munkásságának szintézise, Truffaut-nak egyetlen filmjében sem sikerült ilyen pofonegyszerű narratív szerkezetben elmondani az őt foglalkoztató rögeszméket (nemhiába tartják a filmet a Kill Bill egyik ihletőjének). A történet középpontjában a férjét közvetlenül az esküvő után elvesztő menyasszony áll, aki a legváltozatosabb módokon küld öt férfit a halálba. De mintha az öt gyilkosság – öt férfiportré – öt eleve kudarcra ítélt szerelmi kapcsolat is volna…

Akárcsak A menyasszony feketében volt, A Mississippi szirénje is a társkapcsolat lehetetlenségének példázata. Csakhogy míg az elsőben a bosszúszomjas amazon, a másodikban egy érzelmileg éretlen férfi és egy érzelmileg éretlen nő találkozása a kiindulópont. Az első film hősnője sorra gyilkolja a férfiakat, a másodiké kifosztja és tönkreteszi őket (A Mississippi szirénje talán az egyetlen Belmondo-film, amelyben a színész nem szívtipró nőcsábászt alakít, hanem kiszolgáltatott áldozatot). Louis vak szenvedélyének rabjaként mindent feláldoz egy tünde káprázatért, amelynek vajmi kevés a köze a valósághoz: A Mississippi szirénje a „végzet asszonya” tradicionális témájának truffaut-i változataként olyan klasszikus mozikkal tart rokonságot, mint A szuka, Az asszony és a bábu (La femme et le pantin) vagy A kék angyal.

Maga nem Casanova. És nem is Don Juan” – mondja a könyvkiadóban dolgozó Geneviève, Bertrand-nak, A férfi, aki szerette a nőket főhősének. És csakugyan, Bertrand nem a gyönyört hajszolja, hanem a rejtély nyitját, az igazságot. Jellemző, hogy a filmben nincs egyetlen erotikus jelenet sem: a fetisiszta Bertrand-nak nem annyira a szexuális együttlét, mint inkább a női lábak látványa adja az igazi kielégülést. Könyvét is az önelemzés igényével írja, nem az irodalmi becsvágy sugallatára: a filmben készülő könyv nemcsak a kommentár és a visszatekintő elemzés lehetőségét kínálja, hanem tagolja, strukturálja és értelmezi is a filmet, és mint műalkotás a filmben kifejeződő anyai hiánynak is ellenpontja…

Extrák: Előzetesek és filmográfiák mindhárom lemezen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10117