KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babylon AD

Varró Attila

 

Babylon AD­ – francia-angol, 2008. Rendezte: Mathieu Kassovitz. Írta: Maurice G. Dantec regényéből Mathieu Kassovitz, Eric Besnard és Joseph Simas. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Vin Diesel (Toorop), Michelle Yeoh (Rebeka), Mélanie Thierry (Aurora), Charlotte Rampling (A főpapnő). Gyártó: CinéCinéma / MNP. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

Mathieu Kassovitz két éves cyberpunk filmje választott műfaján túl két okból nevezhető a francia Szárnyas fejvadásznak. Először is alkotói felismerhetetlenségig átírták a gall William Gibsonként számon tartott Maurice G. Dantec ezerszálú, filozofikus, helyenként költői lebegésű cyber-disztópiáját egy egyenes vonalvezetésű, fordulatorientált, ám igen elliptikusra sikerült történetté – másodszor a filmből máris két verzió áll a nézők rendelkezésére, a mozivásznakra szánt akciódús, giccs-happy endes másfélórás, valamint egy rendezői százperces, sötétebb tónussal és több háttéranyaggal.

A hasonlóságok ezzel sajnos ki is merültek, Kassovitz ugyanis Ridley Scott zsáneröröksége helyett inkább Luc Besson nyomvonalát választotta, hogy utat találjon a mainstreambe: a Babylon AD mind cselekményét, mind kivitelezését tekintve valahol az Ötödik elem és a Szállító metszetébe helyezhető el. Adva van egy (népszerű akciószínész formálta) tar fejű és szőrös szívű ex-kommandós a közeljövőben, akinek friss zsoldosmunkája egy különös kamaszlány átszállítása Mongóliából New Yorkba, ám a különféle üzleti érdekek kereszttüzébe került páros útja egyszerű rutinküldetésből elkeseredett embervadászattá válik, amelynek tétje akár az egész emberiség jövője is lehet. Noha Kassovitz akció-scifije nem nélkülözi a cinema de look emlékét megidéző műfaji iróniát és szürreális látványvilágot, sokkal közelebb áll az ezredfordulós euro-trash törekvéseihez, ami másodvonalú álomgyári sztárok feneke alá tolt, középszerű speciális effektekkel kiglancolt látványverdákkal szeretne bizonyítani a nemzetközi multiplexekben – ahelyett, hogy (akár olcsón is kihozható) jól kitalált, egyéni ízű zsánertörténetekkel próbálkozna, miként ezt Besson is tette ifjúkori Élethalálharcával. Kassovitz azonban épp úgy hátrányára öregszik, mint nagy elődje, hajdani banlieu-s gyűlölete mára Hollywood-komfort pózokká dermedt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10368