KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anonymus

Huber Zoltán

Anonymus – amerikai, 2011. Rendezte: Roland Emmerich. Szereplők: Rhys Ifans, Vanessa Redgrave, David Thewlis. Forgalmazó: SPHE. 124 perc.

Az összeesküvés-elméletek egyszerű trükkre épülnek – mindig tartalmaznak egy olyan apró, akár tudományosan is vizsgálható ténymagot, amely áttételesen hihetővé varázsolja a köré épített, elképesztő fantazmagóriákat is. A nagy angol drámaíró, William Shakespeare életrajza is hemzseg az izgalmas kérdőjelektől, így aztán nem véletlen, miért izgatják a szerzőiségét kétségbe vonó spekulációk ily kitartóan a közönség fantáziáját. Az Anonymus e feltételezések közül is a legszövevényesebbet, a híres „Oxford-teóriát” zsákmányolja ki – a Da Vinci-kódot megszégyenítő hatásvadászattal.

John Orloff forgatókönyvíró nem elégedett meg az önmagában is hajmeresztő ötlet szimpla feldolgozásával, hanem biztos, ami biztos alapon gigászi konspirációvá növesztette az elméletet, és Oxford urát, a halhatatlan drámák vélt szerzőjét, Edward de Vere grófot az angol királyi udvart behálózó, titkos hatalmi harcok legfontosabb főszereplőjévé avatta. A sztori brazil szappanoperákat megszégyenítő, észveszejtő fordulatokkal dolgozik, miközben ellentmondást nem tűrve zárójelezi a valós történelmi tényeket, a logikát, de még a józanész alapvető törvényszerűségeit is. Roland Emmerich rendező meglepő módon ezúttal végül nem rombolja le a várost, ellenben az önirónia határáig csavarja a „szenzációs” szálakat, és akaratlanul is közröhej tárgyává teszi a szerzőiséggel kapcsolatos, további kutatásokat.

A széteső, sokszor követhetetlen narráció, a számítógép generálta látványos városképek, a tarka jelmezek egy ezer sebből vérző, ellentmondásokkal terhelt történetet próbálnak hitelessé varázsolni – de a szerelemmel, árulással, szexszel és vérrel felfokozott események kíméletlenül aláhúzzák a mű kongó ürességét. A szórakoztatásért Emmerich szinte minden vásári trükköt bevet, de eközben sajnos túl komolyan veszi magát, és megpróbálja szenzációs leleplezésként tálalni a döbbenetes lózungokat. Ha mindez komédia lenne, akár nevethetnénk is rajta. De Shakespeare, mint olcsó bulvárhős? Ez inkább tragédia!

Extrák: audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvíróval; kimaradt jelentek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11062