KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Komputer-kémek

Barotányi Zoltán

Idő: 1969. Az asztalon – vigyázat, nem science fiction! – személyi számítógép! Átlagmagyar mozinéző ekkor hörögni kezd attól a kínzó fájdalomtól, melyet egyesek civilizációs elmaradottságként diagnosztizálnak – de hát ez pusztán a mi kis tízmilliós magánügyünk. A történet gyökereire térve: Martin és Carl briliáns képességű számítógépes szakemberek, s mellesleg nagystílű, anarchista lelkesültségtől fűtött szabotőrök. Amit tesznek, az ma már kötelező gyakorlatként szerepel úgyszólván minden, magára valamit is adó anarchista kiskátéban: bankok információs hálózatába kapcsolódva pénzeket „csoportosítanak át” – szigorúan jótékony célokra. Fent említett mozinéző ezt látván eufórikus hangulatba kerül, elhajigálja totó, lottó, bongó szelvényeit, Meinl-utalványait és nyeretlen kárpótlási jegyeit, majd sürgősen beiratkozik egy alapfokú számítógépes tanfolyamra. Rögvest látnunk kell azonban az intellektuális bűnözés rögös útjait; Carl lebukik (lásd: Búvár Kund, mint ideáltípus), s csak húsz év múltán bukkan fel mint hightech trockista összeesküvő. A továbbiak már P. A. Robinson rendezőre s a két színésztitánra (Robert Redford és Ben Kingsley) várnak: annyit elárulhatunk, hogy egy helyenként izgalmas, sőt szórakoztató (kaland)filmet láthatnak mindazok, akik a Komputer-kémeket nem a komputeres guruk szigorú és kíméletlen tekintetével szemlélik.

Végezetül kötelességünknek érezzük, hogy cáfoljunk egy, a suttogó propaganda által gerjesztett aljas rémhírt: a közelmúlt magyar bankcsődjeit valószínűleg NEM Robert Redford okozta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1194