KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az örökösnő

Pazár Sarolta

Toppen av ingenting – svéd, 2018. Rendezte és írta: Måns Månsson és Axel Petersen. Kép: Mans Mansson. Zene: Axel Boman, Tom Skinner. Szereplők: Léonore Ekstrand (Nojet), Christer Levin (Lex), Christian Saldert (Chris), Olof Rhodin (Mickey), Don Bennechi (Don). Gyártó: Flybridge. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 88 perc.

 

A tavalyi Berlinale versenyprogramjában debütált Az örökösnő a fesztivál koncepciójába vélhetően politikai-társadalmi kérdésfelvetései miatt került be, holott a történet pont az egyén társadalmi problémáktól való elidegenedésére fókuszál. Sőt, mintha a svéd rendezőpáros, Axel Petersen és Måns Månsson szilárd koncepciója a bizarr undorkeltés lett volna groteszk feketekomédiájuk elkészítésekor. A hatvannyolc éves Nojet évtizedek óta spanyol tengerparti apartmanjában tengeti életét, amikor azonban apja meghal és megszűnik az általa biztosított havi apanázs, az idős nő kénytelen visszatérni Svédországba, hogy elegyengesse a luxusjövőjét biztosító, frissen megörökölt stockholmi társasház bérleti viszonyait. Csakhogy féltestvére és unokaöccse már gondoskodtak a házban lakó bevándorló családok és egyedülálló anyák megsarcoltatásáról és létbizonytalan helyzetük kihasználásáról.

Amint Nojet rádöbben, hogy veszélyben van leendő dúsgazdagsága, és rokonai sarokba szorítják, hogy továbbra is ők fölözhessék le a feketén kiadott lakások bevételét, a film azon nyomban helyszínt, hangulatot és ritmust vált és maga mögött hagy minden addigi logikát is. Nojet vidéki farmon eltöltött napjait a Molotov-koktél gyártás, géppuskákkal lövöldözés és a tanyasi tyúkok tökéletes tojása fölötti áhítat teszi ki, majd visszatér Stockholmba, hogy mindenkorra megoldja az örökség problémáját. Månsson már-már nagyítóként használt kamerájával zavarba ejtően közelről vizsgálja az emberi szőrtüszők, a tetovált szemöldökök és a pólusok visszataszítóságát, amivel tovább gerjeszti a nézői ellenszenvet a film összes szereplője iránt. Ám ebbe a viszolygásba faramuci módon mégiscsak beszüremkedik az esztétikum, ami nem ereszti a tekintetünket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13991