KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Boszorkányok

Tamás Amaryllis

 

A meghökkentően bizarr történeteket kieszelő Roald Dahl brilliáns dramaturgiai érzékkel elbeszélt Boszorkányok című sikerregényéből látványos mozi született. Nem kisebb sztárokkal, mint a filmvászonra tizenöt év után e szereppel visszatérő színészrendező Mai Zetterling, vagy a félelmetes Főboszorkány-ként ármánykodó Anjelica Huston.

Nicholas Roeg filmje az átlagember felszínes érdeklődését – amit a külsőségek mögött az életből eltávolított (szakrálissá emelt) misztikum kínzó hiánya tart fenn, – boszorkányos látványtechnikai bravúrokkal, elektronikus, animációs és sminkeffektusok gátlástalanul bevetett arzenáljával csillapítja. Láthatók itt tudományos értekezésnek álcázott sátáni mulatságok, feketemisék, mígnem a gonosz erő, a gyerekpszichológia inkognitójába bújtatott fondorlatos latorkodás le nem lepleződik a gyermeki bátorság, valamint egy ellenboszorka varázslatának eredményeképpen. A könyvben a démonok birodalma valóságosabb; a filmen elevenné válik az istentisztelet paródiája, a boszorkányszombati tivornya: a szemmelverés, megigézés, ráolvasás szertartása. Egyes démonológusok állítják, hogy a boszorkány testén minden sérülés megtalálható, ami a lelkét érte valamikor. E megfilmesített luciferista színjáték szerint a Gyermekvédő Liga tagjainak képében mutatkozó lidércek, bűbájosok, a rontás és igézés felkent „papnői” – a maszkkészítés ördögi tudású mestereinek jóvoltából olyan fertelmes külsőt kaptak, hogy szinte már szánnivalóak. De mindenképpen a mesék boszorkányai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4185