KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Továbbállók

Tüske Zsuzsanna

Away we go­ – brit, 2009. Rendezte: Sam Mendes. Írta: Dave Eggers és Vendela Vida. Kép: Ellen Kuras. Zene: Alex Murdoch. Szereplők: John Krasinski (Burt Farlander), Maya Rudolph (Verona De Tessant), Carmen Ejogo (Grace De Tessant), Catherine O'Hara (Gloria Farlander), Jeff Daniels (Jerry Farlander). Gyártó: Big Beach / ESP / Neal Street. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 98 perc.

A szabadság útjai kitörési kísérletükben elbukott hőseinek szívbemarkoló küzdelme után Sam Mendes legfrissebb alkotásának középpontjába is egy fiatal párt állított, akiket – Wheelerékkel azonos módon – az elvágyódás vezérel, ám az otthonkeresés motívumának útitársa ezúttal a vígjátéki forma, így a gyomorszorító veszekedések helyét derűs, szelíd cívódások, a tragédiáét a csendes melankólia veszi át.

Hat hónappal a hirtelen terhesség híréből való ocsúdásuk után Burt és Verona nagy vállalkozásba fognak: útrakalnek, hogy megtalálják a legmegfelelőbb otthont születendő gyermekük számára. Az első állomást Burt Coloradóban élő szülei jelentik, de hamar kiderül, hogy nemigen számíthatnak a hóbortos pár segítségére, így kénytelenek továbbállni. Utazásuk során, amely Phoenixtől Miamiig (és még tovább) vezet, nem csak potenciális életterekkel, de barátaik és rokonaik révén olyan defektes családképekkel is szembesülnek, mint a kislánya nevelésével magára hagyott apáé, egy new age-agymosott szülőpárosé, vagy egy tragikomikus négyesfogaté, amelyben a gyerekeket bohócként kezelik. Tapasztalataik nyomán a fiatal pár családalapítással kapcsolatos bizonytalansága csak tovább nő: el kell dönteniük, hogy a látottakat elrettentő példaként kezelik, vagy inkább erőt merítenek belőlük.

Hiába tekinthető A szabadság útjainál kisebb formátumú alkotásnak a Továbbállók, Mendes a húzónevek mellőzésével és a műfajváltással talán még nagyobbat vállalt, mint előző alkalommal. A végeredmény dicsőségében persze ismét osztozni kell, de bőven jut belőle mindenkinek: ez a fanyar, néhol bizarr humorral, finom bájjal, helyenként visszafogott drámával árnyalt road movie Dave Eggers és Vendela Vida számára tökéletes antrét jelenthet a hollywoodi forgatókönyvírók Kánaánjába, Mendesnek pedig azoknak a győzteseknek a nyugalmát biztosítja, akik műfajokat áthidalva képesek azonos érzékenységgel beszélni ugyanarról a témáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10029