KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Krampusz

Kovács Marcell

Krampus – amerikai, 2015. Rendezte: Michael Dougherty. Írta: Todd Casey és Michael Dougherty. Kép: Jules O’Loughlin. Zene: Douglas Pipes. Szereplők: Emjay Anthony (Max), Adam Scott (Tommy), Toni Collette (Sarah), David Koechner (Howard), Allison Tolman (Linda). Gyártó: Legendary Pictures / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 98 perc.

 

A karácsonyi horror bevett műfaja az ünnepekre időzített filmkínálatnak, még ha nincs is akkora piaca, mint a romantikus komédiáknak vagy animációs filmeknek. Többnyire szerény költségvetésű darabok készülnek annak a nem túl népes, de biztos közönségnek, amelyik a túlcsorduló szeretet ünnepén nagy igyekezettel keresi a borzalmakban dagonyázó mozgóképes fantáziákat. Nemrégen volt divat a karácsonyi témájú slasher-klasszikusok újrafeldolgozása, és a Krampusz által megidézett horror-komédia stílus is a nyolcvanas években élte virágkorát. Chris Columbus és Joe Dante Szörnyecskékje lehetett az elsőszámú minta Michael Dougherty életszerű környezetben játszódó, rémisztő és mókás fordulatokban egyaránt bővelkedő karácsonyi mozijához.

A főcímjelenetben az áruházba vicsorogva bezúduló vásárlók, az utolsó hintalóért ökölre menő apukák és a közönyös ál-Mikulás ölében hisztérikusan zokogó gyerekek tökéletesen közvetítik a karácsony sötét oldalának hangulatát. A nyitány sokat ígérő, ezt a tempót és intenzitást azonban nem sikerül tartani. Pedig a színészek jók, nincs bohóckodás, a karácsonyt csak nyugtatókkal elviselő, a gyűlölt rokonokra kényszeredetten mosolygó családot közeli ismerősünknek érezzük. A közép-európai folklórból kölcsönzött szörny is hatásos. A mikulás-mesékben a csodában megingathatatlanul hívő hős jutalmat kap, a Krampusz a hitüket elvesztők megbüntetéséről szól. A szarvas-patás címszereplő kegyetlen pribékjeivel, a szögbelövővel támadó mézeskalács-manókkal és a kannibál porcelánbabákkal terrorizálja a békésen karácsonyozó kertvárosi lakosokat. A forgatókönyvíróként (Superman visszatér) és rendezőként (Adsz vagy kapsz) sem kezdő Dougherty jópofa, szerethető filmet készített. Ahhoz viszont, hogy az új Szörnyecskékként üdvözölhessük, erősebb sztori, egy-két ráadás fordulat mindenképp kellett volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12569