KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és képzőművészet

N. N.

 

A Filmvilág először szentel teljes lapszámot egyetlen témának. A film és a képzőművészet kapcsolatának bonyolultsága, sokrétű volta indokolja is ezt, sőt a szokásos mentegetőzéssel kellene kezdenünk: „nem törekedhettünk teljességre…”. Valóban, sok minden kimaradt, részben terjedelmi okokból, részben tudatos megfontolásból. Így például nem foglalkozunk az animációval, holott kézenfekvő volna, viszont a rajzfilm, önállósága miatt, hasonló különszámot igényelne. De a képzőművészet fogalmát is le kell szűkítenünk a filmmel rokonítható műfajokra: festészet, grafika, akció, performance és mások – a szobrászat ezúttal háttérbe szorul.

A lehetségesnél kisebb teret kap a film és a festészeti izmusok kölcsönhatása, hiszen nem kívánjuk lexikálisan felmondani e téma szócikkeit, sem ismételni az e tárgyban megjelent munkákat. Többek között a szürrealizmussal Buñuel és Dalí révén lapunk többször is foglalkozott. (A Filmvilág publikációit film és képzőművészet kapcsolatáról számunk végén foglaljuk össze.) Ismertnek tekintjük Moholy-Nagy munkásságát is több magyarul megjelent könyve és monográfiája alapján. Itt kell megemlítenünk, hogy éppen tíz éve jelent meg A film és a többi művészet című kötet (Kenedi János szerkesztésében), amely fontos megalapozása témánknak is. Egy-egy fejezet foglalkozik a filmmel A szürrealizmus enciklopédiája és Az expresszionizmus enciklopédiája című, magyarul is olvasható kötetekben.

Nem írunk most külön Huszárik Zoltánról és Bódy Gáborról: cikkek sora elemezte és dokumentálta munkásságukat a Filmvilágban is, és a közelmúltban egy-egy kiállítás emlékezett meg róluk. Így láthattuk például Huszárik grafikai munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bódy kísérleti videoműveit pedig az Ernst Múzeumban.

Témánk szorosan összefonódik az avantgárddal, az experimentális filmmel, hiszen az egyes művészeti ágak határaikat tágítva közös sávokban is mozognak. Mégsem szűkítjük le összeállításunkat az avantgárdra, hiszen sokkal általánosabb érvényű kérdések is felvetődnek, mint például a festmény és a film terének összefüggései, vagy az olyan dilemmák, hogy miféle képet látunk egyáltalán a moziban, vagy lehet-e – úgymond – festeni a celluloidon.

Elsősorban ezeken a területeken szeretnénk tisztázni néhány félreértést és eloszlatni bizonyos előítéleteket. Hisszük, hogy e két művészeti ág egymásnak mintegy tükröt tartva új oldalait mutatja föl. A filmművészetben pedig nem festészetet vagy regényt kívánunk látni, hanem azt, ami: tisztán filmet, vagy a húszas évek kifejezésével élve: abszolút filmet.

 

E számunk anyagát összeállította és szerkesztette: Kovács András Bálint és Lajta Gábor.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8214