KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vaskabátok

Csillag Márton

Hot Fuzz – brit, 2007. Rendezte: Edgar Wright. Írta: Simon Pegg és Edgar Wright. Kép: Jess Hall. Zene: David Arnold. Szereplők: Simon Pegg (Angel), Martin Freeman (Met), Bill Nighy (Kenneth), Joe Cornish (Bob). Gyártó: Big Talk Productions / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 115 perc.

 

Megélhetési vígjátékként indul, szövevényes krimiként folytatódik, majd a végén pazar akciókomédiába csap át ez az elnyújtott brit vígjáték, melyet a Haláli hullák hajnalának pihent – és filmes közhelyek területén pallérozott – agyú alkotóbrigádja jegyez. A Grindhouse-ba is besegítő Edgar Wright rendező és a társíróként itt is közreműködő főszereplő, Simon Pegg hízelgő magabiztossággal épít fel egy ismerős világot, melyben helye van a kisvárosi csatározásoknak, a nagyváros-vidék ellentétnek, a rejtélyes szektáknak és egy szokatlan karriertörténetnek is. Filmünk hőse Nicholas Angel őrmester (Pegg), akit londoni sikerei és rekorddöntő statisztikái ellenére egy Sandford nevű kisvárosba helyeznek át, mert tevékenysége nem járul hozzá a lakosság békés rendőrképének kialakításához. Pegg eleinte minden szürke arcban törvényszegőt lát, ám amikor az előző este a kocsmából a rendőrségi zárkába dugott részegest másnap egyenruhában látja viszont, kissé alább hagy a lelkesedése: egy korrupt kisvárosban nincs helye a törvénynek, maximum elszabadult libák után nyomozhat a rendőr.

Wright és Pegg filmje azonban nem ragad le a libáknál, hanem olyan tempóban pörgeti fel az eseményeket, hogy nemcsak a szereplők, de a nézők is beleszédülnek: a különböző városi elöljárók és fontosságok plasztikus bemutatása után elkezd kibontakozni egy átfogó összeesküvés képe, csuklyás alakok futnak át a színen, a sportkocsik féknyomát embervér színezi… A Vaskabátok nem tartozik sem a műfajújító vígjátékok, sem pedig a társadalmi szatírák sorába, csupán egy nagy műgonddal összeszerkesztett paródia, melyben a helyi ízt elnyomják az amerikás akciószabályok, a hollywoodi dramaturgiát pedig felülírják az angol krimihagyományok. Kicsit olyan, mint a csalamádés hamburger, csak nagyobbat durran.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9058