KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Drágaságom

Vincze Teréz

Hors de prix – francia, 2007. Rendezte: Pierre Salvadori. Írta: Benoît Graffin és Pierre Salvadori. Kép: Gilles Henry. Zene: Camille Bazbaz. Szereplők: Audrey Tautou (Iréne), Gad Elmaleh (Jean), Marie-Christine Adam (Madeleine), Vernon Dobtcheff (Jacques). Gyártó: France 3 / Tovo Films / Les Film Pelléas. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 104 perc.

 

Elegáns romantikus komédiai a francia riviérán Audrey Tatouval a főszerepben – ideális választás mindazoknak, akik még mindig a nyár elmúltán merengenek, és szívesen kalandoznának a napsütötte Biarritz, Nizza és Monte Carlo csillogó hoteljeiben és eldugott tengeröbleinek homokos partján. Mivel nagy valószínűséggel a francia turisztikai hivatal is beszállt a produkcióba – nem mintha a Riviérát annyira reklámozni kéne –, mindebben részük is lesz a nézőknek.

Jean (Gad Elmaleh) ugyanis pincér, kutyasétáltató, mixer és minden, amire egy szállodában szükség lehet. Egy végzetes éjszakán éppen elbóbiskolna az üres bárpult mögött, amikor felbukkan Irène (Audrey Tatou) és azt hiszi róla, hogy magányos ifjú milliomos, akivel érdemes összeszűrnie a levet. Bár Irène hivatásszerűen űzi a milliomos-vadászatot, ezúttal súlyosan mellényúl, és csak az elnöki lakosztályban együtt töltött éjszaka után jön rá, hogy mi is történt valójában. Jean persze nem adja fel a küzdelmet, és nyugdíjalapját is felszámolva próbálja elnyerni a kaviárt reggeliző, 200 eurós fehérneműket shoppingoló kalandornő kegyeit – reménytelenül. Végül egy újabb fatális félreértés következtében Jeant nézi gigolónak egy idősebb nő, úgyhogy Irène útmutatásai alapján az ex-pincér hamar beletanul a drága ajándékok kiválasztásába – persze azért nem annyira, hogy a happy end elmaradjon.

Az Álom luxuskivitelben eme modernizált változata jól mutatja az idők változását: az édesen bohó Holly Golightly-ból velejéig gonosz és számító fruska lett, aki kizárólag abban hisz, hogy a lányok legjobb barátja a gyémánt. Egy dologban viszont sikerül Audrey Tatounak felülmúlnia az egyébként felülmúlhatatlan Audrey Hepburnt: a soványságban. A film legnagyobb erőssége mindenesetre a visszafogott mimikájával erőteljesen Buster Keatonra emlékeztető Gad Elmaleh, aki lehet, hogy pantomimos papájától tanulta ezt a trükköt, de nagyon jól csinálja – miatta érdemes leginkább megnézni a filmet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9144