KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamut

Schreiber András

 

Mammoth­ – svéd-dán-német, 2009. Rendezte és írta: Lukas Moodysson. Kép: Marcel Zyskind. Zene: Linus Gierta, Erik Holmquist, Jesper Kurlandsky. Szereplők: Gael García Bernal (Leo Vidales), Michelle Williams (Ellen Vidales), Marife Necesito (Gloria), Sophie Nyweide (Jackie Vidales). Gyártó: Memfis Film / Zentropa. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 125 perc.

 

A svéd Lukas Moodysson első angol (valamint thai és tagalog) nyelvű játékfilmje olyan globalista meséket juttathat a néző eszébe, mint a Bábel vagy az Ütközések – a több, egymásba fonódó szálon futtatott (földrészeken átívelő) cselekményvezetés kiváltképp az IñárrituArriaga párost idézi. Moodyssonnak azonban csak félig sikerült a Bábel bravúrja, a Mamut ugyanis nem igazán ügyes puzzle, az események kiszámíthatók, az idő vánszorog, a globál-kirakósdi mondandója (legyen mégoly fontos) eltúlzottan sulykolt. Mintha a rendező magának üzenne a Ladytron egyik betétdalával („Destroy everything you touch”) – természetesen a liverpooli elektropop formáció slágere (akárcsak a teljes soundtrack, olyan üzenetértékű dalokkal, mint a „Motherless Child”) elsősorban a történetre utal.

Egy New York-i házaspár túl elfoglalt ahhoz, hogy gyermekével foglalkozzon. A netguru Leo (Gael Garcia Bernal) Thaiföldre utazik, hogy nyélbe üssön egy többmilliós üzletet, Ellen (Michelle Williams) agyonterhelt baleseti sebész, hétéves kislányukkal a filippin dadus, Gloria (Marife Necesito) foglalkozik. A nő két gyermekét hagyta hátra a Fülöp-szigeteken, hogy mások csemetéjét gondozva támogathassa a sajátjait, Leo összemelegszik egy thai prostituálttal, aki üzletszerű kéjelgésből tartja el kisbabáját. Magánéleti globalizmus: mindhárom anya másokat szolgál, hogy ezáltal jobb életet biztosíthasson gyermekének, valójában azonban épp a legfontosabbat nem képes megadni neki. (Itt a magyarra átültethetetlen címbeli csavar: a „Mammoth” egyszerre utal egy méregdrága csontberakásos tollra, amelyet Leo kap partnerétől, és jelent tagalogul „anyát”.)

Legyen mégoly lapos és szájbarágós Moodysson filmje, semmi esetre sem érheti rendezőjét a vád, hogy a szélesebb közönséget megcélzó angol nyelvű forgatás kedvéért feladta volna magát. A szociálisan érzékeny, feminista és mély-keresztény skandináv direktor a Mamutba is beleforgatott párat korábbi témáiból – a társadalmi érzékenység, feminizmus és kereszténység (előbbi kettő a témaválasztásban, utóbbi legkézzelfoghatóbban a dadus személyében) a korábbiaknál talán erősebben itatják át mostani dolgozatát. Kegyetlen a világ, állítja Moodysson, gyakorta tönkre megy, amihez hozzáérünk, s olykor mindannyian árvának érezzük magunkat. Utóbbi érzésre a svéd rendező nem pusztán a történetválasztással, de az elbeszélésmóddal is ráerősített.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10383