KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

COMICS

Íratlan kódexük szerint a szuperhõsök nem tehetnek rosszat, hacsak nem állnak valamilyen külsõ befolyás hatása alatt. Ezt a kiskaput szinte elsõ megjelenésük óta ki is használják az írókÍ: a Marvel What if?-sorozatának vagy a DC képzeletbeli történeteinek visszatérõ motívuma a rossz útra térített jófiú. A világ két leghíresebb szuperhõsének második közös kalandja az új sorozatban ebbe a hagyományba illeszkedik, és egyben kiváló alkalmat teremt egy színes parádéra, amelyben a kiadó felvonultathatja közkedvelt és újra megismertetni kívánt hõseit és gonoszait egyaránt. Mi több, az idõutazás abszurd, de mindig hálás témája a régmúlt és a távoli jövõ szereplõit is bevonja az alternatív világok bemutatásába.

A kötet tehát a felszínen az abszolút hatalom által kegyetlen zsarnokká korrumpált Supermanrõl és Batmanrõl szól, ám Jeph Loebtõl megszokhattuk, hogy a felszín alatt is dolgozik. A dolgoknak van egy helyes rendje, ahogy lenniük kell, ismételik el újra meg újra hõseink. Az abszolút hatalmat valójában nem õk, hanem az amerikai szuperhõs-univerzumokban soha meg nem nevezetten, de állandóan jelen lévõ mindenható gyakorolja. Vagy legalábbis a kiadóvezetõi elõírásokból következnek a játékszabályok.

Superman és Batman 2: Abszolút hatalom. Színes, puhafedeles, 110 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

BD

A francia-belga képregény története valójában Tintinnel kezdõdött, bõ nyolcvan évvel ezelõtt, igazán ideje volt hát, hogy valaki vállalkozzon a teljes sorozat magyar nyelvû kiadására. Évente 3-4 album jelenik meg, eléggé esetleges sorrendben. Az eredetileg negyedikként megjelent közel-keleti kaland elsõ, fekete-fehér albumváltozata még 1934-bõl származik, ám amikor pár évvel késõbb Hergé szerzõdést kötött a Casterman kiadóval a történetek színes kiadására, nyilvánvalóvá vált, hogy ebben az esetben nem lesz elég egy egyszerû áttördelés és kiszínezés. Az átdolgozás rendesen elhúzódott, így az új változat csak 1955-ben látott napvilágot, és számos apró ellentmondás került bele a korábbi illetve késõbbi sztorikhoz képest: bekerültek illetve eltûntek szereplõk, rejtett anakronisztikus utalásokat helyeztek bele Hergé és munkatársai. Mindez nem zavarja meg az olvasót, pláne ennyi év után, és alig változtat magán a történeten. Ebbõl kifolyólag azonban van a kötetben valami sajátos idõn-kívüliség: harmincas évekbeli történetvezetés, ötvenes évekbeli grafikai megoldások, mindez a legmodernebb nyomdatechnikai kivitelezésben... A magyar sorozat legújabb része valójában a legrégebbi, és ez a felújítás dacára látszik is rajta, érdemes hát ennek megfelelõen olvasni.

Tintin 11: A fáraó szivarja. Színes, puhafedeles, 60 oldal. Kiadó: Egmont.

MANHWA

A 2006 óta egyre gyorsabban bûvölõ mangakínálat idén kissé váratlanul lelassult, jóval kevesebb újdonság jelent meg a tavasszal, mint a korábbi években. Az okok boncolására kevés lenne a hely e rovatban, inkább beszéljünk arról, ami változatlan lendülettel folytatódik. Némelyik hazai kiadó már egy ideje felismerte, hogy a közismerten kemény tárgyalópartner japánok árnyékában kibontakozott a koreai képregény, avagy a manhwa is, márpedig a koreaiak még tudnak örülni, ha más nyelven is meg akarják jelentetni könyveiket. A Vad Virágok Könyvmûhelynek szinte specialitásává vált a romantikus és humoros mûfaj kiapadhatatlan tárházának magyarországi kiadása, a fiatal lányok imádják ezeket a sorozatokat.

Koreai képregények a Vad Virágoktól: Borsmenta, A vízisten menyasszonya, Annyira király vagy!, A titokzatos menyasszony.

HAZAI

A basszusgitáros és énekes Johnny hirtelen ötlettõl áthatva megalakítja az Ócskavas zenekart. Tagjai: Eki, az idegbeteg dobos, aki koncert elõtt nem veszi be a gyógyszerét, Zátony, a mocskos szájú és korlátolt bõrfejû, akirõl 38 rész után sem derült ki, hogy milyen hangszeren játszik és a legújabb szerzemény, Imike, az emós szólógitáros, aki vonakodik beállni punknak. Sajnos, amíg be nem fut a banda, Johnny nem fog tudni elköltözni otthonról, és a kedves mama minden noszogatásra ellenére persze dolgozni sincs ideje. Szabadidejében sörrekordokat döntöget a csocsóasztal mellett és a gyanúsan leharcolt Klárikát fûzi. Németh András szórakoztató webcomicja többször trafál telibe, mint mellé, és van szellemes mondanivalója a hazai zenészvilágról és környezetérõl.

Rocksztár leszek, mama! Megjelenik a Rockélet programmagazinban és a rocksztarleszekmama.blog.hu honlapon.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10724