KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor

Kovács Marcell

Thor – amerikai, 2011. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Mark Protosevich történetéből Ashley Egward Miller, Zack Stentz és Don Payne. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Anthony Hopkins (Odin), Natalie Portman (Jane Foster), Tom Hiddleston (Loki), Stellan Skarsgard (Andrews). Gyártó: Paramount Pictures / Marvel Entertainment / Marvel Studios. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

Aki Vasember vagy Zöld darázs kalandjait túlságosan földhözragadtnak találta, most Thorral vigasztalódhat. A nagy Odin fia három világ között ingázik, otthona a csillogó sztaniolba csomagolt Asgard, a népét fenyegető jégóriások ellen sötét, fagyos alvilágban csatázik, és nálunk is megfordul persze, ide száműzi apja büntetésül felelőtlen harciasságáért. Az isteni ereje révén rendhagyó, mitikus szuperhőst a hatvanas évek elején vérfrissítésnek szánta Stan Lee a Marvel tudományos-fantasztikus eredetű szuperhőseinek csapatába, és a filmváltozat alkotói is igyekeznek újat mondani az egy kaptafára készült képregénymoziktól fásult nézőnek. Egy shakespeare-i királydráma előadása lehetett az elképzelés a Flash Gordon és A Gyűrűk Ura díszleteiben, megvalósítani azonban csak félig-meddig sikerült. A Thort is ugyanaz a blockbuster-betegség gyötri, mint megannyi hasonszőrű képregényfilm-társát. Mindenkinek akar nyújtani valamit, ezért van benne akció, dráma, románc, humor és fantasy – a korhatárszempontokra tekintettel mindenből mértékkel. Csak saját karakterre nem futotta az alkotóktól, az újszerű motívumok ráaggatott cicomaként fityegnek a feszes szuperhősgúnyán, Kenneth Branagh rendező Bryan Singer-üzemmódban mondja fel a leckét, jó ritmusban, szórakoztatóan meséli el a pörölyt lóbáló szőke adonisz történetét, de semmi emlékezeteset nem produkál.

Milyen jó lett volna pedig, ha Branagh saját Shakespeare-filmjeinek szellemében közelít a témához, és egy méltóságteljesen lomha tempójú drámával rukkol elő, tele veretes mondatokat szavaló, szúrós tekintetű szereplővel. A képregényfilm az évszázad új mozis műfaja, csak remélni lehet, hogy a producerek idővel a szabálytalan, meglepő feldolgozásokban is látnak majd fantáziát. A Marvel filmes részlege az X-Men és a Fantasztikus négyes után újabb szuperhős-különítményt készül a világra szabadítani. Vasember, Thor és Amerika kapitány a Bosszúállókban egyesítik majd erőiket, újabb és újabb mozis-konzolos-képregényes termékek előállítására adva lehetőséget. Bizakodjunk, a Thor harmadik részét már hátha a Farrelly-fivérek jegyzik majd, vagy Lars von Trier.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10749