KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A kivégzés

Újrajátszott traumák

Baski Sándor

Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a cannes-i versenyprogramba.


Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan filmek is, mint a magyar Moszkva tér, a bolgár Viktoria vagy a Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját, biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul, egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége is, de A kivégzés elsősorban azért érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.


A KIVÉGZÉS – magyar, 2014. Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli Eszter. Zene: Szőcs Márton. Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm / Katapultfilm. 14 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11720