KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmes nővérek

Kolozsi László

Die geliebten Schwestern – német, 2014. Rendezte és írta: Dominik Graf. Kép: Michael Wiesweg. Zene: Sven Rossenbach és Florian van Volxem. Szereplők: Hannah Herzsprung (Caroline), Florian Stetter (Schiller), Henriette Confurius (Charlotte), Ronald Zehrfeld (Wilhelm). Gyártó: Bavaria / WDR / Wega Film. Forgalmazó: ADSL. Feliratos. 138 perc.

Nyáry Krisztián szép sikereket ért el irodalmi képeskönyveivel, melyek híres alkotók szerelmi ügyeit tárgyalják. Nem egy irodalomtörténész vitatta, hogy van ezeknek a míves albumoknak konkrét haszna: tehát hogy olvasásra csábítanának. A Nyáry könyvek történetei közt mindenesetre számos olyan van, ami filmre kívánkozik. (Egy fecskét mondhatunk – nem csinált nyarat – Deák Krisztina remek Csinszka-filmjét). A neves irodalmárok, zenészek szerelmi ügyeit sok jelentéktelen (ha kellemetlennek nem is mondható) film tárgyalja. Volt már vászonlovag Chopin, Beethoven, nemrég Dickens, nem egyszer Goethe is. Most Schiller került sorra. Kit a Szerelmes nővérek lelkes szépfiúnak ábrázol (Schillerhez egyébként valóban hasonlónak látszik az őt alakító Floraian Stetter). A két jó családból származó, a művészetekért rajongó, lelkesült Legenfeld lány és a német szerző menage a trois-ját tárgyaló film alig néhány jelenetben kapaszkodik – mint a fuldokló Schiller – a lányregény-adaptációk színvonala fölé (említsünk meg egy ilyet: a kislány kimentése a megáradt folyóból tartogat izgalmakat, ahogy az azt követő erotikus szárítkozás is; ugyanakkor szinte megbocsáthatatlannak tetszik a két kézzel egyszerre író alakjának lefestése). A szinte indokolatlan narráció olyan, mintha egy romantikus művet olvasnának fel a filmre. Ám ez a regény nem éri el sem Goethe, sem más kortárs alkotó legalacsonyabb színvonalú művének szintjét sem. A fejlődési regény illetve dráma a német romantika egyik legfontosabb terméke, a copyright ugyan Goethéé, de eme nemes irodalmi hagyomány folytatói is ismert nevek: ez a film tulajdonképpen a két lány, Charlotte és Caroline fejlődéstörténete, sok szelíd erdőt mutató körsvenkkel, ál-drámákkal. Hogy mit nyújt a színes irodalmi képeskönyvön túl Dominik Graf alkotása? Tulajdonképpen nem sokat. De színes, érzelmekkel dúsított képeskönyvnek (csodálatos szobabelsőket és étkészleteket látni) tökéletesen megfelel.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12187