KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Akasztófa

Kovács Marcell

The Gallows – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Travis Cluff és Chris Lofing. Kép: Edd Lukas. Zene: Zach Lemmon. Szereplők: Reese Mishler (Reese), Pfeifer Hoss (Pfeifer), Ryan Ross (Ryan), Cassidy Gifford (Cassidiy). Gyártó: Blumhouse /Management 360 / New Line Cinema / Tremendum Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 85 perc.

A független Blumhouse cég az elmúlt évek vezető horrorfilmgyártója a második ligában, olyan piaci sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Parajelenségek-sorozat, az Insidiuos folytatásai vagy a szintén folytatás elé néző Sinister. A kísértetes, házi videós horror a szakterületük, az Akasztófa is erre a kaptafára készült.

Húsz évvel a tragikus emlékű, halálesettel végződő diákszínpadi előadás után a gimi színjátszó köre ismét előadja az Akasztófa című történelmi drámát. A bemutató előtti este négy diák a suliban reked, és hamarosan egy ismeretlen, gonosz erővel találja szemben magát. A sötét épületben kegyetlen fogócska veszi kezdetét, és a fiatalok élete a tét. A szokásosnál is ötlettelenebb és a legapróbb részletekig kiszámítható történetet nézni gyötrelem, de leforgatni sem lehetett könnyű. Travis Cluff és Chris Lofing, a sztoriért és a rendezésért egyaránt felelős alkotópáros a házi videós elbeszélésmóddal tette elviselhetővé maga számára a munkát. Egész jól elszórakozhattak azzal, hogy a jeleneteket a főhős kameráján keresztül láttassák és a szükséges vágásokra magyarázatot csempésszenek a cselekménybe. A néző számára mindez persze csak további tortúrát jelent. Mert hiába az alázatos befogadói alkalmazkodás a vásznon megjelenő világ rendjéhez, hiába a logikus gondolkodás másfél órára szóló felfüggesztése, az Akasztófa házi videós képsoraival lehetetlen feladat azonosulni. Pedig az életszerűség lenne a cél, a színészek emiatt a saját keresztnevükön szerepelnek. És mégis folyamatosan videóznak egy merülő akkumulátoros kamerával, pedig a történet szerint csak világítanának vele, amikor pedig két helyszínre bomlik a cselekmény, hirtelen egy másik szereplő is kamerázni kezd a zseblámpaként használt telefonjával. Később a lemerült telefon egyszerre újra rögzíteni kezdi az eseményeket, mire az egyik életéért menekülő fiatal megjegyzi, hogy kicserélte az aksit. Csak folytatás ne készüljön.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12354