KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mike és Dave esküvőhöz csajt keres

Kovács Kata

Mike and Dave Need Wedding Dates – amerikai, 2016. Rendezte: Jake Szymanski. Írta: Brendan O’Brien és Andrew J. Cohen. Kép: Matthew Clark. Szereplők: Adam DeVine (Mike), Zac Efron (Dave), Anna Kendrick (Alice), Aubrey Plaza (Tatiana), Stephen Root (Burt). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

A Mike és Dave esküvőhöz csajt keres az menyegző-tematika egyik alapvető toposzát használja, mely szerint mindenki, akinek oltár kerül a látómezejébe, kivetkőzik magából. Még akkor is, ha éppen minden erejével azon van, hogy uralkodjon magán. Mike (Adam DeVine) és Dave (Zac Efron) két infantilis vadállat, akik ahelyett, hogy jópofa gegeket nyomnának, orbitális botrányba fullasztanak minden családi rendezvényt. A testvérpár gyenge pontja ártatlan kishúguk, aki hamarosan férjhez megy, a két fiú ezért a családtól azt a küldetést kapja, hogy találjanak két jólnevelt kislányt, velük jelenjenek meg, aztán pedig ne trollkodják végig a Hawaii nyaralás keretében megtartott puccos rendezvényt. Egy Craigslist-hirdetéssel, egy tévészerepléssel és némi social media hírnévvel később rátalálnak egy cselszövő lánypárosra, akik sok száz versenytársukkal ellentétben semmi mást nem akarnak, csak egy laza nyaralgatást. Hamar kiderül azonban, hogy bulizásban és baromkodásban bőven túltesznek a srácokon.

A Farrelly-szatírák obszcén, gyermekded csínyei és a társadalmi normák áthágásának motívuma visszaköszön ugyan itt is, ám a rövid- és tévéfilmeken edződött, elsőfilmes Jake Szymanski elsősorban színészei kiváló komikus vénájára és improvizációs képességére épít, és a végeredmény sem egy okos, groteszk vígjáték, sokkal inkább hol így, hol úgy elsült, durva viccek jó ütemérzékű sorozata. A Fox szinte már kínosan ügyelt rá, hogy nyári komédiája politikailag és műfajilag egyaránt korrekt maradjon, úgyhogy a film fő humorforrása tényleg a bővérű káromkodás, a látványos gegek és az altesti poénok, a fordított Másnaposokként induló történet pedig végül természetesen eszement ámokfutásba torkollik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12854