KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jöttünk, láttunk, visszamennénk!

Harmat György

A 12. században vagyunk, amely időszakról itt annyi derül ki, hogy a film készítői látták a Gyalog-galoppot. Ám nem időzünk sokáig VI. Lajos korában, mert egy mágus kifelejti a varázsitalból a záptojást, minek következtében a két főhős, lovag és fegyverhordozója, tévedésből előreröppen 1992-be. Mily mulatságos a két civilizálatlan téblábolása a mai utódok között! Egyikük megeszi a celofánt is, amibe a szendvicset csomagolták. Először látván fürdőszobát: a vécécsészében mosdanak. Böfögnek, köpködnek, szellentenek. Szellemességet azonban nem tanult Monty Pythonéktól a rendező-forgatókönyvíró (Poiré) és a főszereplő-forgatókönyvíró (Clavier). Azt nem is lehet. E film létrehozóinak például nyilván meggyőződése, hogy vígjátékban a színészet annyit tesz, mint pofákat vágni, mórikálni, ordítozni, bakugrással közlekedni. És máris nevet a nagyérdemű. Vagy olykor elmosolyogja magát. Vagy...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=179