KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög menyasszonya

Gervai András

 

Kedves figurákkal benépesített, meghitt atmoszférájú, bájos népmeséi világba csöppenünk a Zsebrjunasz rendezte szovjet mesemusical elején. A kezdet tehát igazán biztató, a film azonban, csalódásunkra, hamar lendületét veszti, kifullad. Mire a gyönyörű molnárlány és kedvese a műfaj íratlan szabályai szerint végül is egymáséi lesznek, türelmünk jócskán megfogyatkozik. Baj van a zenével is, amelynek pedig – hiszen a szereplők mindvégig csak dalban érintkeznek egymással, dalban fejezik ki érzelmeiket – fontos dramaturgiai, drámai funkciót kellene betöltenie. A musical dallamvilága lassan elszíntelenedik, nem annyira a néhány számmal tehetségét még így is bizonyító komponista, mint inkább a vivőerő nélküli irodalmi alapanyag hibájából. Néhány szellemes ötlet és megoldás nem nyújthat kárpótlást a mese legfontosabb elemeinek, a kalandnak és izgalomnak a hiányáért. Ebben a közegben a hősökre nem várnak rendkívüli és váratlan erőpróbák, az ördögnek csak csínytevésekre futja képességeiből, így végeredményben a mese tétje válik érdektelenné, s az alkotóknak a történet bujkáló líraiságát sem sikerülhet felszikráztatniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/11 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8095