KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és képzőművészet

N. N.

 

A Filmvilág először szentel teljes lapszámot egyetlen témának. A film és a képzőművészet kapcsolatának bonyolultsága, sokrétű volta indokolja is ezt, sőt a szokásos mentegetőzéssel kellene kezdenünk: „nem törekedhettünk teljességre…”. Valóban, sok minden kimaradt, részben terjedelmi okokból, részben tudatos megfontolásból. Így például nem foglalkozunk az animációval, holott kézenfekvő volna, viszont a rajzfilm, önállósága miatt, hasonló különszámot igényelne. De a képzőművészet fogalmát is le kell szűkítenünk a filmmel rokonítható műfajokra: festészet, grafika, akció, performance és mások – a szobrászat ezúttal háttérbe szorul.

A lehetségesnél kisebb teret kap a film és a festészeti izmusok kölcsönhatása, hiszen nem kívánjuk lexikálisan felmondani e téma szócikkeit, sem ismételni az e tárgyban megjelent munkákat. Többek között a szürrealizmussal Buñuel és Dalí révén lapunk többször is foglalkozott. (A Filmvilág publikációit film és képzőművészet kapcsolatáról számunk végén foglaljuk össze.) Ismertnek tekintjük Moholy-Nagy munkásságát is több magyarul megjelent könyve és monográfiája alapján. Itt kell megemlítenünk, hogy éppen tíz éve jelent meg A film és a többi művészet című kötet (Kenedi János szerkesztésében), amely fontos megalapozása témánknak is. Egy-egy fejezet foglalkozik a filmmel A szürrealizmus enciklopédiája és Az expresszionizmus enciklopédiája című, magyarul is olvasható kötetekben.

Nem írunk most külön Huszárik Zoltánról és Bódy Gáborról: cikkek sora elemezte és dokumentálta munkásságukat a Filmvilágban is, és a közelmúltban egy-egy kiállítás emlékezett meg róluk. Így láthattuk például Huszárik grafikai munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bódy kísérleti videoműveit pedig az Ernst Múzeumban.

Témánk szorosan összefonódik az avantgárddal, az experimentális filmmel, hiszen az egyes művészeti ágak határaikat tágítva közös sávokban is mozognak. Mégsem szűkítjük le összeállításunkat az avantgárdra, hiszen sokkal általánosabb érvényű kérdések is felvetődnek, mint például a festmény és a film terének összefüggései, vagy az olyan dilemmák, hogy miféle képet látunk egyáltalán a moziban, vagy lehet-e – úgymond – festeni a celluloidon.

Elsősorban ezeken a területeken szeretnénk tisztázni néhány félreértést és eloszlatni bizonyos előítéleteket. Hisszük, hogy e két művészeti ág egymásnak mintegy tükröt tartva új oldalait mutatja föl. A filmművészetben pedig nem festészetet vagy regényt kívánunk látni, hanem azt, ami: tisztán filmet, vagy a húszas évek kifejezésével élve: abszolút filmet.

 

E számunk anyagát összeállította és szerkesztette: Kovács András Bálint és Lajta Gábor.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8214