KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Jean-Pierre Jeunet: T. S. Spivet különös utazása

Szelíd teremtés

Alföldi Nóra

Az Amélie rendezője ismét rátalált egy rendhagyó hősre

Szinte mindennapos jelenség, hogy egy-egy szerző pályáján eljön a pillanat, amikor rendkívüli emberek történetét érzi magáénak és szó szerint a szomszéd könyvesboltba megy egy kevéssé hivalkodó, kacsingatós önportré erejéig. Biztonsági játéknak tűnik ez, hiszen el lehet bújni egy kész karakterekkel teletűzdelt, meghatározott cselekményszálú adaptáció mögé, amelyben (jó esetben) a főhős megtestesíti mindazt, amit a rendező képvisel – kevésbé szerencsés esetben azonban csak vizuális truvájok erejéig merül ki a megfilmesítési szándék. Mindenesetre az kétségtelen, hogy jó döntés, ha mindenkét fél, alkotó és néző azonosulásának tárgya egy gyerek, akinek naivitása, rácsodálkozása a világra mindent elbír, kacska monológjait bármikor el tudja sodorni a történet, és nyilván sajátságos fantáziavilágban lebeg.

A szóban forgó T. S. Spivet egy montanai ranchon, idilli bio-környezetben élő 10 éves kisfiú, legkisebb gyermek az elszigetelt, bájosan bolond családban. Anyukája rovartudós, ennek megfelelően az agilis intellektust képviseli a családban, apukája igazi skanzen-cowboy, aki 100 évvel később született a kelleténél. Nem mintha világos lenne, hogy pontosan mikor is játszódik a történet, még a kortárs vonalat képviselő hisztis kamasznővér sem tudja elárulni az időt és a teret, annyi biztos, hogy valahol és valamikor a vadnyugaton kezdődik minden. T.S. csodagyerek, steampunk találmányait rendszeresen leközli egy tudományos folyóirat; inkább anyja vére, de mindenekfelett szöges ellentéte ikertestvérének, aki apja nyers-cowboy megfelelője. A családi leosztás tehát világos, a paradicsomi lét a testvér halálával borul fel, majd T.S. feltalál egy örökmozgó energiatermelőt, amelynek apropójából díjat kap a Smithsonian Múzeumtól. Az átadóra Washingtonig kell mennie, T.S. nem sokat habozik, összepakolja néhány játékát, rövid levelet hátrahagyva, felpattan a Union Pacific menetrendszerűen közlekedő tehervonatára és magányosan elindul hogy átszelje a pusztaságot.

A T. S. Spivet különös utazása hagyományos gyerek-kaland a javából, az abszolút szabadságot megelevenítő melankolikus road-movie ígéretével, amelyben minden nézői vágy teljesül, amennyiben csupán kedves kalandfilmre van igény. Jeunet jellegzetesen harsány stiláris furmányai azonban kicsit lejjebb ülepednek, annak ellenére (vagy épp azért), hogy a rendező keresve se találhatott volna jobb alapanyagot Reif Larsen azonos című regényénél, amely vegyes technikája miatt szinte ordított érte, hogy egy erős vizuális világgal rendelkező rendező vigye vászonra. Elméletben ugyan minden benne van, amit Jeunet alkotói ouvre-jét végigtekintve jegyzetbe lehet szedni; a történetet átszövik a szolid sci-fi elemek, amiket a játékos gyermeki elmén keresztül tükröztet le, és meghatóan pedzegeti az idő-időtlenség kérdését. Sorjáznak a meseszerű elemek és fantazmagóriák, miközben az ifjúkori zavarodottság nagy segítség az asszociatív képek és zavaros időviszonyban lévő flashbackek anyagba szövésénél – mindez igen tetszetős kihívás egy olyan rendező számára, aki grafikus látványvilágáról hírhedt és forgatókönyv helyett storyboardokat osztogat a stábjának.

Jeunet élénk képzeletű szerző, de ezúttal manírjait letisztultan kezeli. Filmje az aprócska mélységek mellett mindenekfelett egy családi trauma feldolgozásának története, ám ezt a tényt olyan ügyesen és feszültséggel telítetten bújtatja a tőle megszokott kézjegyekkel egyetemben, hogy a T. S. Spivet különös utazása tulajdonképpen lehetne bárki más műve is. Jeunet mentségére szolgáljon, hogy ismét amerikai terepen mozog, ahol nem jó pont a szerző harsány előtérbe tolakodása – ki tudna ezzel kiegyensúlyozottabban együtt élni, mint ő, aki karrierjének kezdetén, az Amélie-hisztéria előtt a masszív Alien-franchise-ban bérmunkázott.

 

T. S. Spivet különös utazása (The Young and Prodigious T. S. Spivet) – amerikai-francia, 2013. Rendezte: Jean-Pierre Jeunet. Írta: Raif Larsen regényéből Jean-Pierre Jeunet és Guillaume Laurant. Kép: Thomas Hardmeier. Zene: Denis Sanacore. Szereplők: Kyle Catlett (T.S.), Helena Bonham-Carter (Dr. Calir), Robert Maillet (Hobo), Judy Davis (Jibsen), Julian Richings (Ricky). Gyártó: Epithète Films / Tapioca Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 103 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11928