KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bazi nagy görög lagzi 2.

Vajda Judit

My Big Fat Greek Wedding 2 – amerikai, 2016. Rendezte: Kirk Jones. Írta: Nia Vardalos. Kép: Jim Denault. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Nia Vardalos (Toula), John Corbett (Ian), John Stamos (George), Rita Wilson (Anna), Elena Kampouris (Paris). Gyártó: Gold Circle Films / Playtone / HBO. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 95 perc.

 

A bosszantóan fantáziátlan rejtett remake-ek korában valódi felüdülést jelent egy jól sikerült folytatás. A Bazi nagy görög lagzit annak idején imádta a közönség, így annyi bőrt lehúztak róla, amennyit csak lehet, és a rip-offok közül még az is borzalmasan sikerült, ami Nia Vardalos forgatókönyvíró-főszereplő sztárperszónájára épült. Most azonban a színésznő íróként is újra maga vette kézbe az irányítást, és a folytatás egy váratlan fordulattal ha nem is lett annyira kiváló, mint az első rész, sokkal jobban sikerült, mint várható volt.

A siker titka, hogy Vardalos bátran eltért a bevált recepttől, és nem akarta mindenáron kiszolgálni a rajongók nosztalgiaéhségét. A Bazi nagy görög lagzi 2-ben nem folyik patakokban a Windex (az ablaktisztító szerhez kapcsolódott az első film legjobb visszatérő poénja), a visszautalások kifejezetten ízlésesek, sőt még a cselekménybe is remekül vannak beágyazva (nagyszerű ötlet például, hogy mikor Toula divatos szemüvege eltörik, kénytelen lecserélni az első részben látott szörnyűségre).

Az alkotók tulajdonképpen nem csináltak mást, csak készítettek egy új, autonóm filmet, ami sztorijában folytatása az előzőnek (eleve ilyennek kellene lennie egy becsületes folytatásnak). A mű nagy értéke ezen felül, hogy miközben megőrizte azt az egyedi ízt, ami miatt az első részt megszerettük, érvényes új problémákat vet fel a karakterek körének mindhárom generációjánál. A zajos görög família tolakodásától ezúttal Toula és Ian gyermeke szenved, akinek ott van a pályaválasztás sorsdöntő felelőssége is. A középgenerációnak a gyermek kirepülésének traumájával, ezzel összefüggésben pedig a szerepek megváltozása okozta identitásválsággal kell szembenéznie. A bohózatvonal most a legidősebbeknek jutott, miközben itt is találunk azért komolyabb problémát. A Bazi nagy görög lagzi 2. így olyan pozitív csalódás, hogy cserébe még apró hibái is megbocsáthatók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12712