KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

51-es bolygó

Roboz Gábor

Planet 51 – spanyol-brit, 2009. Rendezte: Jorge Blanco. Írta: Joe Stillman. Zene: James Seymour Brett. Gyártó: Ilion Animation / HandMade Films. Forgalmazó: InterSonic. Szinkronizált. 91 perc.

A bolygónkra ellátogató földönkívüli(ek) közismert sci-fi toposzának segítségével az adott történet szerzője hatásosan szemléltetheti a mást, az idegent szkeptikusan fogadó közösség gyakorta teljesen indokolatlan paranoiáját és korlátoltságát. Ugyanez természetesen igaz a szituációt visszájára fordító alaphelyzetből kiinduló művekre is, így az E.T.-sztorik inverz változataként is felfogható mesékben – egyebek mellett – hasonló didaktikai cél munkál.

Az 51­-es bolygó főhőse a Lemnek elkeresztelt kamasz fiú, egy távoli planéta kis zöld lakója, aki éppen megkapta álmai állását a helyi planetáriumban. A fellelkesült kölyöknek azonban sem arra nem marad ideje, hogy megünnepelje a sikert, sem arra, hogy végre randira hívja a kiszemelt lányt, ugyanis az ötvenes évekbeli Amerikáról mintázott kisvárosba váratlan látogató érkezik. Az asztronauta Baker kapitány a felfedezés örömével landol a bolygón, de hamar rá kell jönnie, hogy pontosan az a fajta előítélet fogadja, ami saját fajának is olyan meghatározó tulajdonsága.

Az Ilion animációs stúdió első filmje alapszituációjában ugyan rokona a Battle for Terrának, de a téma zord megközelítése helyett a könnyed hangvételt választja, és megbízhatóan hozza az ismerős figurákat, az enyhén esetlen főhőstől a metsző arcélű tábornokon át a szerethető kisrobotig, és a bonyodalmakat illetően sem játssza ki az elvárásainkat. A Shrek első két részében közreműködő Joe Stillman sajnos igazán parádés ötletek helyett inkább temérdek filmes és más típusú utalással (lásd mindjárt a címet) bélelte ki a szkriptjét, és az aránytévesztés nem segít feledtetni a cselekmény sablonosságát. Ugyanakkor az előítéletet részben a helyi mozifilmek és képregények hatásának tulajdonító felfogás a jellemvonás kártékonysága mellett indirekt módon a fikció véleményformáló erejére is felhívhatja a célközönség figyelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10016