KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babylon AD

Varró Attila

 

Babylon AD­ – francia-angol, 2008. Rendezte: Mathieu Kassovitz. Írta: Maurice G. Dantec regényéből Mathieu Kassovitz, Eric Besnard és Joseph Simas. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Vin Diesel (Toorop), Michelle Yeoh (Rebeka), Mélanie Thierry (Aurora), Charlotte Rampling (A főpapnő). Gyártó: CinéCinéma / MNP. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

Mathieu Kassovitz két éves cyberpunk filmje választott műfaján túl két okból nevezhető a francia Szárnyas fejvadásznak. Először is alkotói felismerhetetlenségig átírták a gall William Gibsonként számon tartott Maurice G. Dantec ezerszálú, filozofikus, helyenként költői lebegésű cyber-disztópiáját egy egyenes vonalvezetésű, fordulatorientált, ám igen elliptikusra sikerült történetté – másodszor a filmből máris két verzió áll a nézők rendelkezésére, a mozivásznakra szánt akciódús, giccs-happy endes másfélórás, valamint egy rendezői százperces, sötétebb tónussal és több háttéranyaggal.

A hasonlóságok ezzel sajnos ki is merültek, Kassovitz ugyanis Ridley Scott zsáneröröksége helyett inkább Luc Besson nyomvonalát választotta, hogy utat találjon a mainstreambe: a Babylon AD mind cselekményét, mind kivitelezését tekintve valahol az Ötödik elem és a Szállító metszetébe helyezhető el. Adva van egy (népszerű akciószínész formálta) tar fejű és szőrös szívű ex-kommandós a közeljövőben, akinek friss zsoldosmunkája egy különös kamaszlány átszállítása Mongóliából New Yorkba, ám a különféle üzleti érdekek kereszttüzébe került páros útja egyszerű rutinküldetésből elkeseredett embervadászattá válik, amelynek tétje akár az egész emberiség jövője is lehet. Noha Kassovitz akció-scifije nem nélkülözi a cinema de look emlékét megidéző műfaji iróniát és szürreális látványvilágot, sokkal közelebb áll az ezredfordulós euro-trash törekvéseihez, ami másodvonalú álomgyári sztárok feneke alá tolt, középszerű speciális effektekkel kiglancolt látványverdákkal szeretne bizonyítani a nemzetközi multiplexekben – ahelyett, hogy (akár olcsón is kihozható) jól kitalált, egyéni ízű zsánertörténetekkel próbálkozna, miként ezt Besson is tette ifjúkori Élethalálharcával. Kassovitz azonban épp úgy hátrányára öregszik, mint nagy elődje, hajdani banlieu-s gyűlölete mára Hollywood-komfort pózokká dermedt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10368