KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halálos iramban 7

Huber Zoltán

Fast & Furious 7 – amerikai, 2014. Rendezte: James Wan. Írta: Chris Morgan, Gary Scott Thompson. Kép: Stephen F. Windon. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Vin Diesel (Dominic), Paul Walker (Brian), Dwayne Johnson (Hobbs), Jason Statham (Shaw). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 138 perc.

 

Autós videójátékokat imitáló Holtpont-koppintásból az új évezred első számú akció-szériájává hízni igen figyelemreméltó teljesítmény. A töretlen sikert a felszínes szemlélő hajlamos a kocsik-nők-tesztoszteron szentháromságával elintézni, ám a csillogó motorház alatt jóval rafináltabb konstrukció dolgozik. A kínálatban nincs még egy franchise, mely esetlegesen, lépésről-lépésre komplex univerzumot teremtett maga köré. A növekvő bevételekkel újabb szereplők érkeztek, az utcai versenyzők mesteri tolvajokká, majd világmentő szuperhősökké mutálódtak, míg a redundáns benzin-pornó sziklaszilárd morális kódrendszeren nyugszik. Származás helyett a volánnál dől el, ki az igaz ember, illetve minden út a családhoz vezet.

A hetedik etap csapata már egyértelműen a Bosszúállók vívódások és álarcok nélküli vulgár-kiadása. Hőseink egy-egy erényt testesítenek meg, a klipekből kirajzolódó film-kollázst ad hoc fordulatok és az irónia önhatárát súroló panelbölcsességek tartják össze. A patikamérlegen súlyozott megaprodukciók uralma idején kimondottan üdítő az olyan látványmozi, mely nincs agyongondolva és nem is veszi magát túlzottan komolyan. A valószerűség paradox kényszerének kínosan megfelelni vágyó versenytársakkal szemben itt minden alkotóelem a színtiszta attrakciót szolgálja. A brutális pixelörvényekben és dagályos eposzokban gondolkodók csúnyán alábecsülik a büszkén vállalt öncélúság, a keresetlen hatásvadászat, a primér egyszerűség erejét. Alkotóink fenntartások nélkül túlpörgetik a receptet, bő két órára tátott szájú kiskamasszá változtatják a célközönséget. Ilyen töménységben a giccsből naiv pop-art, kortárs mítosz kerekedik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12231