KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kész katasztrófa

Huber Zoltán

Trainwreck – amerikai, 2015. Rendezte: Judd Apatow. Írta: Amy Schumer. Kép: Cody Lee Lipes. Zene: Jon Brion. Szereplők: Amy Schumer (Amy), Bill Hader (Aaron), Brie Larson (Kim), Tilda Swinton (Dianna), John Cena (Steven). Gyártó: Apatow Productions / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 125 perc.

Judd Apatow újabb felfedezettjének neve bizonyára nem ismeretlen az amerikai stand up és a minőségi televíziózás fejleményeit követők előtt. Amy Schumer az elmúlt időszak egyik nagy szenzációja, a szókimondó New York-i hölgy kiváló szkeccs-sorozatával számos elismerést gyűjtött be. Első filmjének születését Apatow producer-rendezőként segítette, míg Schumer egy remek forgatókönyvet és saját színészi kvalitásait hozta a produkcióba. Az együttműködéssel szerencsére nemcsak ők, de mi is jól jártunk.

Schumer a korábbi munkáiból ismerős figurát hozza és most is felcseréli a megszokott nemi szerepeket. Önéletrajzi elemekben bővelkedő története hagyományos romantikus komédia annyi különbséggel, hogy jelen esetben ő hajszolja az egyéjszakás kalandokat és a férfi lesz az érzékeny, érzelmi kötődésre vágyó fél. Bár ez a csere önmagában még nem írja felül a műfaj klasszikus szabályrendszerét, e gesztusával Schumer egyszerre képes fricskázni a hétköznapi hímsovinizmus és a rosszul értelmezett feminizmus röhejes túlkapásait. Hősnőnk irigyelt szabadsága és felszabadult viselkedése ellenére sem érzi igazán jól magát a bőrében, ám mindezzel csak akkor szembesül, mikor felbukkan a szerelem lehetősége.

A személyes nézőpont és a remek mellékszereplők mellett a film legnagyobb erőssége a főszereplő érzelmi kiteljesedésének rendkívül érzékeny megragadása. A vaskos poénok mögött valódi karakterdráma rajzolódik ki, a megváltást a családi kapcsolatok újragondolásán keresztül a megfelelő önkép megtalálása jelenti. Schumer provokatív őszintesége és kritikus meglátásai kellő súlyt kölcsönöznek a romatikus mesének, így a végeredmény könnyedén kiemelkedik az aktuálisan divatos női vígjátékok mezőnyéből. Az Apatow-pecséttel pedig egy újabb tehetséges komika kerülhet a köztudatba, mely Schumer karrierje mellett a női egyenjogúság ügyének is jót tehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12391